Az acne vulgaris az egyik legnagyobb prevalenciájú bőrbetegség, nem csoda tehát, hogy a kísérletes bőrgyógyászati kutatások jelentős hányada irányul a kórkép patomechanizmusának pontosabb megértésére. Laboratóriumunk korábbi kísérletei nyomán világossá vált, hogy az endokannabinoid rendszer (ECS) fontos szerepet játszik a faggyúmirigyek lipidtermelésének szabályozásában. Humán, immortalizált SZ95 szebocita sejtvonalat felhasználva kívántuk megvizsgálni az endokannabinoid tónus szabályozásában kulcsfontosságú zsírsavamid-hidroláz (FAAH) enzim jelenlétét és funkcionális szerepét a szebociták biológiai folyamatainak szabályozásában. Igazoltuk, hogy a FAAH valóban kifejeződik a szebocitákon. Annak érdekében, hogy a FAAH pontos biológiai funkcióit feltérképezhessük, két szelektív FAAH-gátló vegyület, a JP104 és az URB597 celluláris hatásait vizsgáltuk meg. Első lépésként kolorimetriás MTT-assay és DilC1(5)-SYTOX Green-jelölés segítségével megállapítottuk, hogy a 10 nM – 10 μM-os koncentrációtartományban egyik anyag sem befolyásolta a sejtek életképességét. Laboratóriumunk korábbi eredményei azt sugallták, hogy az endokannabinoid tónus fokozása lipogén (azaz faggyútermelést fokozó) hatású lesz; várakozásunkkal ellentétben ugyanakkor azt tapasztaltuk, hogy a FAAH-gátlók a kezeletlen kontrollhoz képest nem befolyásolták a sejtek faggyútermelését, viszont a lipogén anandamid hatását dózisfüggő módon csökkentették. Mindkét FAAH-gátló jelentősen csökkentette az acne patogenezise során fellépő kóros gyulladásos válasz kialakulásában fontos szerepet játszó interleukin-18 (IL18) és tumornekrózis faktor-α (TNFα) mRNS szintű kifejeződését, azaz jelentős potenciális anti-inflammatórikus hatást mutattak. Eredményeinket összefoglalva elmondhatjuk, hogy az általunk vizsgált, szelektívnek mondott FAAH-gátlók jelentős liposztatikus és anti-inflammatórikus hatást mutattak, ami felveti terápiás alkalmazásuk lehetőségét az acne vulgaris kezelésében.