A zsírsavamid-hidroláz gátlószerei csökkentik a humán szebociták lipidtermelését

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorBíró, Tamás
dc.contributor.advisorOláh, Attila
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Élettani Intézethu_HU
dc.contributor.authorAranyász, Andrea
dc.contributor.authorCzakó, Nóra
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2016-10-17T11:23:04Z
dc.date.available2016-10-17T11:23:04Z
dc.date.created2012
dc.description.abstractAz acne vulgaris az egyik legnagyobb prevalenciájú bőrbetegség, nem csoda tehát, hogy a kísérletes bőrgyógyászati kutatások jelentős hányada irányul a kórkép patomechanizmusának pontosabb megértésére. Laboratóriumunk korábbi kísérletei nyomán világossá vált, hogy az endokannabinoid rendszer (ECS) fontos szerepet játszik a faggyúmirigyek lipidtermelésének szabályozásában. Humán, immortalizált SZ95 szebocita sejtvonalat felhasználva kívántuk megvizsgálni az endokannabinoid tónus szabályozásában kulcsfontosságú zsírsavamid-hidroláz (FAAH) enzim jelenlétét és funkcionális szerepét a szebociták biológiai folyamatainak szabályozásában. Igazoltuk, hogy a FAAH valóban kifejeződik a szebocitákon. Annak érdekében, hogy a FAAH pontos biológiai funkcióit feltérképezhessük, két szelektív FAAH-gátló vegyület, a JP104 és az URB597 celluláris hatásait vizsgáltuk meg. Első lépésként kolorimetriás MTT-assay és DilC1(5)-SYTOX Green-jelölés segítségével megállapítottuk, hogy a 10 nM – 10 μM-os koncentrációtartományban egyik anyag sem befolyásolta a sejtek életképességét. Laboratóriumunk korábbi eredményei azt sugallták, hogy az endokannabinoid tónus fokozása lipogén (azaz faggyútermelést fokozó) hatású lesz; várakozásunkkal ellentétben ugyanakkor azt tapasztaltuk, hogy a FAAH-gátlók a kezeletlen kontrollhoz képest nem befolyásolták a sejtek faggyútermelését, viszont a lipogén anandamid hatását dózisfüggő módon csökkentették. Mindkét FAAH-gátló jelentősen csökkentette az acne patogenezise során fellépő kóros gyulladásos válasz kialakulásában fontos szerepet játszó interleukin-18 (IL18) és tumornekrózis faktor-α (TNFα) mRNS szintű kifejeződését, azaz jelentős potenciális anti-inflammatórikus hatást mutattak. Eredményeinket összefoglalva elmondhatjuk, hogy az általunk vizsgált, szelektívnek mondott FAAH-gátlók jelentős liposztatikus és anti-inflammatórikus hatást mutattak, ami felveti terápiás alkalmazásuk lehetőségét az acne vulgaris kezelésében.hu_HU
dc.description.correctorgj
dc.description.coursefogorvoshu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeegységes, osztatlanhu_HU
dc.format.extent40hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/231075
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectszebocitahu_HU
dc.subjectzsírsavamid-hidrolázhu_HU
dc.subjectendokannabinoid rendszerhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudomány::Élettanhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudomány::Bőrgyógyászathu_HU
dc.titleA zsírsavamid-hidroláz gátlószerei csökkentik a humán szebociták lipidtermeléséthu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Fogorvostudományi Kar)