Doktori munkám során a heterogén anyagok két törési jelenségét vizsgáltam analitikus számolásokkal és számítógépes szimulációkkal. Kutatómunkám egyik fő területe a heterogén anyagok kúszó törésének vizsgálata volt. Vizsgálataim során elsősorban a kúszó törés időfejlődésére és mikroszkopikus dinamikájára koncentráltam. Fő célom volt annak tisztázása, hogyan közelíti meg a kúszó rendszer a makroszkopikus törés kritikus pontját. Kvantitatív jellemzését akartam adni a repedési zaj időfejlődésének elsősorban azzal a céllal, hogy a makroszkopikus törés korai előjeleit azonosítsam, amelyeket akár előrejelzésre is fel lehet használni. A repedési zaj kritikus exponenseinek mért értékei szórást mutatnak a szakirodalomban, ami megnehezíti összevetésüket az elméleti eredményekkel. Szimulált adatok részletes feldolgozásával tisztázni akartam, hogy az adatgyűjtő rendszerek korlátai, valamint a kísérletek kiértékelésénél használt eljárások sajátságai befolyásolhatják-e az exponensek értékét. Repedési események sokaságának vizsgálata mellett, egyedi repedési lavinák időfejlődését is elemeztem. Fel akartam tárni, hogy milyen információt hordoz a repedési események átlagos jelalakja, illetve annak milyen kapcsolata van a terjedő repedési front és a lavinák térbeli viszonyával. Egyedi lavinák geometriai struktúrája esetén elsősorban a fraktalitás megjelenési lehetőségeire koncentráltam. Kutatómunkám fontos célkitűzése volt annak tisztázása, hogyan befolyásolja a rendezetlenség mértéke a heterogén anyagok törési folyamatát.

During my PhD research I investigated two fracture henomena of heterogeneous materials by analytical calculations and computer simulations. One of the main areas of my research was the study of the creep rupture of heterogeneous materials. During my research I mainly concentrated on the time evolution and microscopic dynamics of creep rupture. My main aim was to clarify how the system approaches the critical point of macroscopic failure. I wanted to give a quantitative characterization of crackling noise in order to identify such early signatures of macroscopic failure which may be exploited for forecasting. The measured values of the critical exponents of crackling noise scatter in the literature which makes it difficult to compare them to theoretical results. By means of a detailed evaluation of simulated data I wanted to clarify how the limitations of data accumulating systems and of the evaluation methods used in experiments influence the values of the exponents. Besides the ensemble of cracking events, I also analyzed the time evolution of single cracking bursts. I wanted to explore the information coded in the average pulse shape of the cracking events and its connection with the spatial relation of the propagating crack front and bursts. In case of the geometrical structure of single bursts I mainly concentrated on the appearance of fractality. It was an important objective of my research to explore how the amount of disorder influences the fracture of heterogeneous materials.