Napjaink globalizált oktatási környezetében az iskolarendszerek működését egyre erőteljesebben befolyásolják a versenyképességi és továbbtanulási elvárások, amelyek a tanulói teljesítmény maximalizálását helyezik előtérbe (Mori és Baker, 2010; Yung és Yuan, 2018). E folyamat egyik markáns jelensége az árnyékoktatás, amely – az egyetemesen elfogadott definíció alapján – a formális iskolarendszert kiegészítő, piaci alapon működő oktatási forma (Gordon Győri, 2006; Zhang és Bray, 2020; Hegedüs és Csépes, 2025). Kutatásunk a magyar és japán iskolakultúrasajátosságainak, valamint az árnyékoktatás hasznosságának és gyakoriságának az összehasonlítása céljából jött létre. A kutatásunkban feltártuk, hogy (1) miben különbözik, illetve hasonlít a magyar és japán iskolakultúra középiskolai szinten; (2) hogyan alakul a magyar és a japán hallgatók árnyékoktatásban való részvétele és annak megítélt hatása a tanulmányi teljesítményükre; (3) illetve, hogy a magyar és japán hallgatók visszaemlékezéseik alapján milyen hatással volt az iskolakultúraa motivációjukra az oktatás iránt. Empirikus vizsgálatunk kvalitatív módszerrel zajlott. Életvilág-interjúkat készítettünk a Debreceni Egyetem (University of Debrecen) hallgatói (N = 20; japán = 10; magyar =10) körében hólabda és kényelmi mintavételi eljárással. Az interjúk feldolgozása tematikus kódolással és összehasonlító elemzéssel történt, amelyet OECD-, MEXT-, és KSH-adatok másodelemzésével és szakirodalmi áttekintéssel egészítettünk ki. Eredményeink szerint Japánban az árnyékoktatás intézményesült, strukturált és széles körben elfogadott formában van jelen, míg Magyarországon inkább informálisabb, egyéni döntések mentén szerveződik. A magyar résztvevők körében a jelenség terminológiai tisztázatlansága is megfigyelhető. Mindkét csoportban az árnyékoktatásban részt vevők tanulmányi teljesítményük javulását hangsúlyozták. Mindkét mintában az iskolaiethosz nagyban befolyásolja a diákok motivációját. A vizsgálat nem reprezentatív, ugyanakkor hozzájárul az árnyékoktatás kulturális beágyazottságának értelmezéséhez, valamint rámutat arra, hogy az iskolai klíma és a kiegészítő oktatás kapcsolata országonként eltérő strukturális mintázatot mutat.