A tanulás „árnyékos” oldala

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorDabney-Fekete, Ilona
dc.contributor.authorKakuk, Boglárka
dc.contributor.departmentDE--Bölcsészettudományi Kar
dc.date.accessioned2026-06-09T08:50:35Z
dc.date.available2026-06-09T08:50:35Z
dc.date.created2026-04-13
dc.description.abstractNapjaink globalizált oktatási környezetében az iskolarendszerek működését egyre erőteljesebben befolyásolják a versenyképességi és továbbtanulási elvárások, amelyek a tanulói teljesítmény maximalizálását helyezik előtérbe (Mori és Baker, 2010; Yung és Yuan, 2018). E folyamat egyik markáns jelensége az árnyékoktatás, amely – az egyetemesen elfogadott definíció alapján – a formális iskolarendszert kiegészítő, piaci alapon működő oktatási forma (Gordon Győri, 2006; Zhang és Bray, 2020; Hegedüs és Csépes, 2025). Kutatásunk a magyar és japán iskolakultúrasajátosságainak, valamint az árnyékoktatás hasznosságának és gyakoriságának az összehasonlítása céljából jött létre. A kutatásunkban feltártuk, hogy (1) miben különbözik, illetve hasonlít a magyar és japán iskolakultúra középiskolai szinten; (2) hogyan alakul a magyar és a japán hallgatók árnyékoktatásban való részvétele és annak megítélt hatása a tanulmányi teljesítményükre; (3) illetve, hogy a magyar és japán hallgatók visszaemlékezéseik alapján milyen hatással volt az iskolakultúraa motivációjukra az oktatás iránt. Empirikus vizsgálatunk kvalitatív módszerrel zajlott. Életvilág-interjúkat készítettünk a Debreceni Egyetem (University of Debrecen) hallgatói (N = 20; japán = 10; magyar =10) körében hólabda és kényelmi mintavételi eljárással. Az interjúk feldolgozása tematikus kódolással és összehasonlító elemzéssel történt, amelyet OECD-, MEXT-, és KSH-adatok másodelemzésével és szakirodalmi áttekintéssel egészítettünk ki. Eredményeink szerint Japánban az árnyékoktatás intézményesült, strukturált és széles körben elfogadott formában van jelen, míg Magyarországon inkább informálisabb, egyéni döntések mentén szerveződik. A magyar résztvevők körében a jelenség terminológiai tisztázatlansága is megfigyelhető. Mindkét csoportban az árnyékoktatásban részt vevők tanulmányi teljesítményük javulását hangsúlyozták. Mindkét mintában az iskolaiethosz nagyban befolyásolja a diákok motivációját. A vizsgálat nem reprezentatív, ugyanakkor hozzájárul az árnyékoktatás kulturális beágyazottságának értelmezéséhez, valamint rámutat arra, hogy az iskolai klíma és a kiegészítő oktatás kapcsolata országonként eltérő strukturális mintázatot mutat.
dc.description.courseNeveléstudomány
dc.description.degreeMSc/MA
dc.format.extent56
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/408156
dc.language.isohu
dc.rights.infoHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectIskolakultúra,
dc.subjectÁrnyékoktatás,
dc.subjectMagyarország,
dc.subjectJapán,
dc.subject.dspaceNeveléstudomány
dc.titleA tanulás „árnyékos” oldala
dc.title.subtitleMagyarország és Japán iskolai kultúrájának és árnyékoktatási rendszerének sajátosságai
dc.title.translatedThe "Shadow" Side of Learning
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
A tanulás „árnyékos” oldala_Magyarország és Japán iskolai kultúrájának és árnyékoktatási rendszerének sajátosságai.pdf
Méret:
1.47 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Megjelenítés
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
3.47 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás:
Letöltés
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Neveléstudományok Intézet)