Felülettisztítási módszerek hatása az őszi búza DON toxin tartalmára
| dc.contributor.advisor | Sipos, Péter | |
| dc.contributor.author | Sándor, Marina | |
| dc.contributor.department | DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2013-04-16T06:40:31Z | |
| dc.date.available | 2013-04-16T06:40:31Z | |
| dc.date.created | 2013 | |
| dc.date.issued | 2013-04-16T06:40:31Z | |
| dc.description.abstract | A mai világunk egyik kulcs fontosságú problémája az emberi életminőség javítására való törekvés, megvalósításnak lényeges tényezője az egészséges környezet és az egészséges táplálék. A szervezetünkre ható anyagok 70%-a táplálékkal kerül be. A mikotoxinok az élelmiszer előállítás teljes láncában előfordulhatnak, a toxinok mozgása a talajtól az emberi táplálékon át az anyatejig szinte mindenhol kimutatható. A gabonatoxinok a növényi eredetű élelmiszerekkel közvetlenül bejutnak az emberi szervezetbe. Számos esetben a nagy mennyiségben tartalmazó biológiailag értékes anyagokat tartalmazó élelmiszereket fogyasztunk (búza korpa, müzli, teljes kiőrlésű kenyerek) jótékony hatása miatt, ugyanakkor ezek a készítmények nagy koncentrációban tartalmazhatnak mikotoxinokat. Az állati eredetű készítményekkel, főként a belső szervekből (máj, vese) készült élelmiszerekkel, illetve tejjel és tojással jutnak be a toxinok szervezetünkbe.Hazánkban leggyakrabban és legnagyobb mennyiségben előforduló mikotoxin, a deoxinivalenol (DON) toxin gabonaféléken és a feldolgozott gabona termékekben lehet jelen. Egyedül, de más trichotecénekkel együtt gyakran kimutatható cereália termékekben. Nagy mennyiségben a szervezetbe kerülve gasztrointesztinális zavarokat okozhat. Helyes mezőgazdasági gyakorlattal csökkenthető a DON toxin képződése. Nagyon stabil vegyület élelmiszer feldolgozás során kevésbé csökken a mennyisége, hő hatásra nem bomlik, de vízben oldódik.A korábbi dolgozatomban a különböző felülettisztítási módszerek hatékonyságát vizsgáltam mikotoxin szennyezettség csökkentésében, melynek során az ütköztetéses, illetve a légbefúvásos módszer bizonyult a szemek esetén a leghatékonyabbnak (SÁNDOR, 2010). A kutatásomat folytatva, és az eredeti célokat kiterjesztve új mintákat vizsgálok, a 32 felülettisztítási módszerek hatékonyságát, valamint reprodukálhatóságát tanulmányozom. Illetve foglalkozok az új vizsgálati minták esetén a toxin tartalom a szemek felületén, illetve a szemek belsejében miként változik a felülettisztítási módok hatására. | hu_HU |
| dc.description.course | élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök | hu_HU |
| dc.description.degree | MSc/MA | hu_HU |
| dc.format.extent | 41 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/164827 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | mikotoxin | hu_HU |
| dc.subject | búza | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Növényvédelem | hu_HU |
| dc.title | Felülettisztítási módszerek hatása az őszi búza DON toxin tartalmára | hu_HU |