Diplomamunkám a vörös és fehér borok vizsgálatával foglalkozik. A különböző borpincék látogatása során az idegenvezetők elmondják, hogy készül egy – egy bor fajta, milyen hibái és betegségei lehetnek. Milyen nagy szakértelmet kíván, mennyi időbe telik, míg a bor megtestesedik és forgalomba lehet hozni, és még sok más dolog, amelyek egy komplex rendszert alkotnak. Ezen rendszer megismerésére törekszem, és próbálom elsajátítani a fortélyokat. Miként kell kezelni egy vörös, vagy egy fehér bort. Milyen eltéréseket mutatnak az összetételükben. Mikor kell a szőlőt szüretelni. Máskor szedjük le a bogyókat, ha egy jégbort akarunk csinálni, és máskor, ha egy Csabagyöngyét, ami az év első bora. Sajnálatomra Magyarországon már gyártanak, úgynevezett „koccintós” borokat, amik élvezeti értéke jóval elmarad a neves borokétól. Kíváncsi voltam, hogy csak aromája, íze más-e, vagy a beltartalmi értékek is gyengébbek? A következő borokat, 4 fehéret és 4 vöröset vizsgáltam: -Egri Bikavér -Egri muskotály -Balatoni Cabernet -Csabagyöngye -Házi készítésű vörös bor -Házi készítésű fehér bor -„Koccintós” vörös -„Koccintós” fehér -Tokaji furmint Vizsgált paraméterek: -pH- érték -összes sav tartalom -C-vitamin tartalom -összes cukor tartalom -kén-dioxid tartalom