Spontán vetélés mentális egészségre gyakorolt hatása

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorHorváth - Labancz, Eszter
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar
dc.contributor.authorSzmolár, Mária
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Kar
dc.contributor.opponentFűzi, Márta
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar
dc.date.accessioned2023-01-26T14:43:24Z
dc.date.available2023-01-26T14:43:24Z
dc.date.created2023-01-23
dc.description.abstractA téma aktualitását a spontán vetélések gyakorisága, valamint a veszteség feldolgozása során megjelenő pszichés történések előfordulása adja, mint a szorongás, a depresszió és a poszttraumás stressz-zavar. A vetélést követően a nők pszichológiai alkalmazkodásának mutatói szignifikáns együtt járást mutatnak a partnertől kapott támogatás mértékével, ezért fontosnak tartottam a társas támasz jelenlétének az összefüggéseit megvizsgálni. A vizsgált mintát az elmúlt 6 hónapban spontán vetélésen átesett 91 nő alkotja, akiket közösségi médiafelületen 45 zárt csoportban értem el. A vizsgált minta átlagéletkora 32,9 év. A kérdőívcsomag az Események Hatása Kérdőívből, a Spielberger-féle Állapotszorongás kérdőívből, a Beck depresszió kérdőívből, a Társas Támasz kérdőívből és további demográfiai adatokból, szülészeti anamnézisből és általános kérdésekből állt. A társas támogatás globális mutatója, az érzelmi – információs támasz és az instrumentális támasz a depresszív tünetek mértékével közepesen erős fordított összefüggést, míg a szorongással gyenge fordított összefüggést mutatott. Az érzelmi-információs támasz bizonyult a legjelentősebb védő faktornak depresszió, a szorongás, a distressz általános mértéke és a hyperarousal szint tekintetében is. A bizalmi kapcsolatok száma szintén protektív tényezőnek bizonyult a szorongás és depresszió tekintetében. Az elkerülés és a hyperaousal tekintetében fordított összefüggés tapasztalható a gyermekek számával, mely gyermektelen nők esetén jelenik meg leginkább. A distressz átlagos értéke egyenes összefüggést mutatott a gyermekek számával, melynek hátterében állhat a veszteség feldolgozására rendelkezésre álló kevesebb idő a már meglévő gyermek esetén. A vizsgálat korlátai közé tartozik a minta nehéz elérése a téma érzékenysége miatt. A vizsgálat folytatásaként nagyobb elemszámú utánkövetés lenne kívánatos, melyben az esemény óta eltelt idő függvényében vizsgálnánk a mért változókat. A kutatás eredményei a magzati veszteség mentális egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatos korai intervenciók, terápiás beavatkozások és pszichoedukáció jelentőségére hívja fel a figyelmet. Mindez az érintettek, a hozzátartozók és az egészségügyi személyzet tekintetében is kiemelt jelentőségű a pszichés vezetésben és a tünetek korai felismerésében.
dc.description.correctorLB
dc.description.courseegészségpszichológia
dc.description.courseactlevelező
dc.description.courselangmagyar
dc.description.degreeMSc/MA
dc.format.extent47
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/344795
dc.language.isohu
dc.rights.accessHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectspontán vetélés
dc.subjectmentális egészség
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Pszichológia
dc.titleSpontán vetélés mentális egészségre gyakorolt hatása
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)