A FALUSI MEGÉLHETÉS VÁLTOZÁSA 1920-2020 KÖZÖTT

Balázs-Legeza, Borbála

A FALUSI MEGÉLHETÉS VÁLTOZÁSA 1920-2020 KÖZÖTT

dc.contributor.advisor	Kavecsánszki, Máté
dc.contributor.author	Balázs-Legeza, Borbála
dc.contributor.authorvariant	Legeza, Borbála
dc.contributor.department	Történelem és néprajz doktori iskola	hu
dc.contributor.submitterdep	Bölcsészettudományi Kar::Néprajzi Tanszék
dc.date.accessioned	2024-10-22T09:53:11Z
dc.date.available	2024-10-22T09:53:11Z
dc.date.created	2023
dc.date.defended	2024-11-19
dc.description.abstract	Az értekezés célkitűzése a falusi megélhetés változásainak bemutatása, a különböző történeti korszakok által generált változások fényében. A makrotörténeti folyamatok bemutatásához a mikrotörténeti síkon négy település vizsgálatát vezetem végig, a korai időszakokhoz a korábbi kutatások anyagait feldolgozva, a 20. század második felétől pedig saját kutatásaimra alapozva a bemutatást. A falvak közül kettőnek (Tiszaigar és Dudar) már jelentős kutatástörténete van, melynek eredményeit jelen értekezéssel kibővítem, és napjainkig tartó vizsgálattal egészítem ki. Az általam vizsgált települések megélhetésének történetében döntő jelentőséggel bírnak a földterületek birtokviszonyai és tulajdoni szerkezete, ezért ezt kiemelten vizsgálom a dolgozat folyamán, az egyes korszakok és a települések bemutatása során egyaránt. Hipotézisem szerint a kezdeti birtokviszonyok és természeti környezet által kínált megélhetési módok a későbbi korszakokban, egészen napjainkig meghatározzák a település megélhetési lehetőségeinek formálódását. A napjaink települési mentalitása, innovációra, vállalkozásra való fogékonysága helytörténeti múltjában is gyökerezik, kihatással van a lakosság mai boldogulására. A négy település mind különböző típust mutat, azonban ezzel nem kívánom Magyarország összes településtípusát lefedni, csupán különböző példákat illusztrálok általuk. Az első vizsgált település a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaigar, mely megélhetési jellegét tekintve mezőgazdasági jellegű, ún. agrárproletár falu. A következő a tolna megyei Gerjen, ahol az ártéri gazdálkodás megszűnése után a nagybirtokok mellett gazdatársadalom is kialakult, valamint számottevő városi munkalehetőség is rendelkezésre állt a lakosság számára. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Milota az ukrán határ mellett, periferiális régióban fekszik. Történetileg kevés földdel rendelkezett a település, a helyi társadalom többnyire paraszti gazdákból állt, azonban sok törpebirtokos és nincstelen is volt köztük, aki igyekezett megélhetést találni. Infrastrukturális központok távol vannak a településtől, a mezőgazdaság jelentőségének visszaszorulásával nem alakult ki új megélhetési profilja. A veszprém megyei Dudarnak területi elhelyezkedéséből fakadóan már a korai időszakban is lehetősége volt a többlábon állásra: a hegyvidéki környezetben a mész-és szénégetés jövedelmező foglalkozás volt, illetve az erdők közelségének köszönhetően sokszínű háziipari tevékenységekre is lehetőség nyílt. Később a szénbánya megnyitásával volt biztosítva évtizedekig a megélhetés, napjainkra pedig a nyugat-dunántúli régióban való elhelyezkedése, és jelentős nagyvárosok közelsége biztosítja számára a megélhetési stabilitást. Napjainkra – az általam vizsgált településeken – a helyi, mezőgazdasági megélhetés már jóformán nincs jelen, legalábbis elvesztette tömeges megélhetési formáját. A 21. század elejére a falvak lakosságának megélhetését legerősebben az országon belüli régiós elhelyezkedés határozza meg. A falusiak legnagyobb arányban ingáznak lakóhelyükről, így a megélhetés legtöbbször akkor biztosított, ha a település környezetében vannak megfelelő infrastrukturális vagy ipari központok. A dolgozat szerkezetét tekintve külön nagy fejezetekben tárgyalom az egyes történeti korszakokat, egymás mellett vizsgálva a makro-és mikrotörténeti síkot. Tehát az országos, általános társadalmi viszonyok bemutatása után következnek az egyes falvak bemutatásai az adott korszakban – így minden nagy fejezet ebből a kettős szerkezetből tevődik össze. Az értekezés célja tehát annak az ívnek a bemutatása, mely a 20. század során, a 21. század elejével bezárólag a falusi lakosság számára kínálta a megélhetési lehetőségeket. Áttekinthetővé válik, hogy a történelmi fordulópontok milyen körülmények közé kényszerítették a falusi lakosságot, és az előző korszakból hozott viszonyokkal hogyan találták meg az új társadalmi-gazdasági rendszerekben az egyéni és települési lehetőségek mentén megélhetési stratégiáikat. Visszatekintve kirajzolódnak a pozitív és negatív példák, az innovatív lehetőségek és a buktatók, valamint az egyes falvak történéseiben áttekinthetővé válnak ok-okozati összefüggések a megélhetési lehetőségek formálódása terén. / The aim of the thesis is to showcase the transformation of village livelihood, in the light of the changes generated by different historical periods. In order to present the macro-historical processes, I conduct an examination of four settlements on the micro-historical plane, processing the materials of previous researches for the early periods, and basing the presentation on my own research from the second half of the 20th century. Two of the examined villages (Tiszaigar and Dudar) already have a significant body of research, the results of which I am expanding upon in my thesis, supplementing it with an investigation that continues to this day. In the history of the sustenance of the settlements I have examined, the tenure and ownership structure of the land are of decisive importance, therefore I will pay special attention to them both during the presentation of the individual eras and that of the settlements. According to my hypothesis, the ways of living offered by the initial property relations and the natural environment determine the formation of the settlement’s subsistence options in the later eras, up to the present day. The settlements’ current mentality towards innovation and entrepreneurship is also rooted in their local history and has a significant impact on the population's present welfare. In terms of livelihood, all of the discussed settlements fall into different categories, however, I do not intend to cover all possible settlement variations in Hungary: I mean only to present specific examples through them. The first case study is of Tiszaigar in Jász-Nagykun-Szolnok County, an agricultural settlement, or, with more precise terminology, an agrarian-proletarian village. The next one is Gerjen in Tolna County, where, after the disappearance of floodplain agriculture, a farming society was formed in addition to the large estates, while a considerable amount of urban job opportunities were also present for the population. Milota in Szabolcs-Szatmár-Bereg County is located in a peripheral region adjacent to the Ukrainian border. Historically, only a small amount of land belonged to the settlement - local society consisted mostly of peasant farmers, their ranks swelled by many smallholders and destitutes trying to earn a living. The shrinking importance of agriculture led to the loss of the region’s historical livelihood, and since infrastructural centers are all situated far from the settlement, nothing could take its place. On the other end of the spectrum, we find Dudar in Veszprém county, which, due to its location, had several options even in the early period: burning lime and coal was a profitable occupation in the mountainous environment, and thanks to the proximity of the forests, it was also possible to engage in diverse cottage industry activities. Later, with the opening of the coal mine, its livelihood was ensured for decades, and today its location in the western Transdanubian region and the proximity of major cities keep the community economically stable. Nowadays sustenance based solely on agriculture is almost extinct in the settlements I examined. By the beginning of the 21st century, the geographical location of the villages became the most decisive economical factor. The majority of the villagers commute from their place of residence, so their livelihoods are usually ensured if there are suitable infrastructural or industrial centers in the vicinity of the settlement. Concerning the structure of my thesis, I devote large, separate chapters to each historical period, examining the macro- and the micro-historical plane side by side. Each chapter follows a double structure: the description of the general and national social conditions is followed by the examination of individual villages in the given era. The purpose of the thesis is therefore to present the arc that offered livelihood opportunities to the village population during the 20th century, up to and including the beginning of the 21st century. It examines the conditions historical turning points forced the villagers into, and their search for new welfare strategies in the resulting socio-economic system changes based on individual and settlement opportunities. Looking back, positive and negative examples, innovative opportunities and pitfalls emerge, and cause-and-effect relationships in the development of livelihood opportunities become clear in the histories of the individual villages.
dc.format.extent	305
dc.identifier.uri	https://hdl.handle.net/2437/381315
dc.language.iso	hu
dc.subject	megélhetési lehetőségek, megélhetési stratégiák, falu, birtokszerkezet, mezőgazdaság, Horthy-korszak, szocialista korszak, rendszerváltozás, 21. század, ingázás, közfoglalkoztatás / livelihood opportunities, livelihood strategies, village, property structure, agriculture, Horthy era, socialist era, change of regime, 21st century, commuting, public employment
dc.subject.discipline	Néprajz és kulturális antropológiai tudományok
dc.subject.sciencefield	Bölcsészettudományok	hu
dc.title	A FALUSI MEGÉLHETÉS VÁLTOZÁSA 1920-2020 KÖZÖTT
dc.title.subtitle	Megélhetés és stratégiaválasztás a 20-21. században, négy település esettanulmányain bemutatva
dc.title.translated	The transformation of village livelihood between 1920-2020. Livelihood and strategic choice in the eras of the 20th and 21th century, presented through case studies of four settlements