Luxemburgi Zsigmond 1420. évi huszita hadjárata
dc.contributor.advisor | Bárány, Attila | |
dc.contributor.author | Varga, Imre Solt | |
dc.contributor.department | DE--Bölcsészettudományi Kar | hu_HU |
dc.date.accessioned | 2022-04-07T06:10:32Z | |
dc.date.available | 2022-04-07T06:10:32Z | |
dc.date.created | 2022 | |
dc.description.abstract | IV. (Luxemburgi) Vencel cseh király 1419. augusztus 16-án bekövetkezett, utód nélküli halálával öccse, Zsigmond magyar és német király lett az egyedüli trónörökös – Vencel már 1396-ban őt jelölte ki vikáriusának. A Csehországban már ekkor erősen elterjedt huszitizmus miatt Zsigmonddal szemben finoman szólva is bizalmatlanok voltak a csehek. Nehezítette a helyzetet, hogy Zsigmond sokáig nem jelezte egyértelműen a huszitáknak, békések-e a szándékai, ami tovább mélyítette a szakadékot Zsigmond és a husziták között. Ezt az állapotot bontotta meg Zsigmond 1420. március 15-én, amikor a boroszlói birodalmi gyűléssel kikiáltatta a husziták elleni birodalmi hadjáratot. Dolgozatom célja bemutatni Zsigmond 1420. évi nyári, illetve az 1420–1421. évi őszi-téli hadjáratát – Tóth-Szabó Pál egy hadjáratként kezelte a kettőt, emiatt van a címben is egyes számban a hadjárat szó –, belehelyezve azt a korszak közép-európai geopolitikai rendszerébe. Kiemelt figyelmet fordítottam a két hadjáraton résztvevő magyar sereg létszámának pontosítására – kiemelt figyelmet fordítva a bárói és köznemesi résztvevők részletezésére –, a hadsereg zsoldjának finanszírozására, illetve lehetőség szerint a hadsereg által bejárt útvonal rekonstruálására. Ehhez elsősorban a Zsigmondkori Oklevéltárat, a Decreta Regni Hungariae-t és Eberhard Windecke Emlékiratait használtam forrásként, kiegészítve a korábban megjelent szakmunkákkal. Eredményeim három részre oszthatók. Az első a magyar sereg létszámának a korábbiaknál pontosabb becslése, ami segíthet abban, hogy reálisabb képet kapjunk a kor katonai viszonyairól, illetve megérts a korai hadi vállalkozások sikertelenségének okait. Tisztázásra kerül a magyar sereg résztvevőinek listája is. A második a sereg finanszírozásának részletezése – bár a csehországi bevételek miatt ez csak részeredményként könyvelhető el – amivel korábban senki sem foglalkozott a szakirodalomban. A harmadik a magyar sereg 1420. évi nyári hadjáratának útvonalának részleges rekonstruálása. | hu_HU |
dc.description.course | Földrajz-történelem és állampolgári ismeretek osztatlan tanári mesterszak | hu_HU |
dc.description.degree | egységes, osztatlan | hu_HU |
dc.format.extent | 41 oldal bevezetéstől összegzésig (mindent beleértve 47 oldal) | hu_HU |
dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/330124 | |
dc.language.iso | hu | hu_HU |
dc.subject | Középkor | hu_HU |
dc.subject | Hadtörténet | hu_HU |
dc.subject | Huszita | hu_HU |
dc.subject | Hadjárat | hu_HU |
dc.subject | Katonai logisztika | hu_HU |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Történelemtudomány | hu_HU |
dc.title | Luxemburgi Zsigmond 1420. évi huszita hadjárata | hu_HU |
dc.title.translated | The 1420 Hussite campaign of Sigismund of Luxemburg | hu_HU |