Az előadóművészek mentális egészségi állapotának vizsgálata az érzelemszabályozási képességeik függvényében

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorUjhelyiné-Nagy, Anikó
dc.contributor.advisorSándor, Alexandra
dc.contributor.authorKemény, András
dc.contributor.departmentDE--Népegészségügyi Karhu_HU
dc.date.accessioned2020-04-15T10:36:23Z
dc.date.available2020-04-15T10:36:23Z
dc.date.created2020
dc.description.abstractAz elmúlt évtizedekben számos zenész és színész számolt be súlyos mentális problémákról, szerfüggőségről és sajnos közülük sokan vetettek véget életüknek. Ezzel egy időben szerencsére jó néhány zenei szervezet kezdte felismerni a zenészeket érintő mentális problémákat, ennek következtében már több olyan szerveződés is van a világban, ahol magas szintű támogatást és segítséget nyújtanak művészek számára. Jómagam is azzal a céllal kezdtem a kutatást, hogy felhívjam a figyelmet az előadóművészek mentális egészségének fontosságára, másrészt, hogy átfogó képet adjak az előadóművészek mentális egészségi állapotáról. A zenészek és színészek erős hajlamosságot mutatnak a depresszióra és a szorongásra, ezen felül jellemzőek rájuk a neuroticizmus és pszichoticizmus is. A kognitív érzelemszabályozással kapcsolatban a kutatók azt bizonyították, hogy az olyan nem adaptív kognitív érzelemregulációs stratégiák, mint a rumináció és önvád szoros összefüggésben állnak a depresszió, a szorongásos- és a hangulat-zavar kialakulásával. A kérdőívcsomag tartalmazta a saját demográfiai és előadóművészettel kapcsolatos kérdéseimet, a Derogatisféle Tünetlistát (Symptom CheckList, SCL-90R), és az Érzelem-reguláció Kérdőívet is (CERQ). A kérdőív kitöltésében 75 személy vett rész, 41 zenész és 34 színész, akik közül 40-en férfiak és 35-en nők voltak, valamint a kitöltők több mint 70%-a rendelkezik az előadóművészi tevékenységéhez köthető végzetséggel. Az eredmények alapján elmondhatom, hogy majdnem mindegyik hipotézisem beigazolódott, hiszen, a zenészek és a színészek pszichés tünetei szignifikánsan magasabbak a normál populációhoz képest és a pszichopatológiai tüneteket tekintve a depresszió magasabb szintjéről számolnak be. A harmadik hipotézisem ugyan nem igazolódott be, hiszen a zenészek és a színészek nem különböznek egymástól sem a szorongásban, sem a depresszióban. Ezzel szemben az is beigazolódott, hogy a mindkét csoport pozitív összefüggést mutat a depresszió és az önvád, valamint a szorongás és a rumináció tekintetében.hu_HU
dc.description.correctorN.E.
dc.description.courseegészségpszichológiahu_HU
dc.description.courseactlevelezőhu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent61hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/283714
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectKognitív érzelemszabályozáshu_HU
dc.subjectMentális egészséghu_HU
dc.subjectZenészekhu_HU
dc.subjectSzínészekhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Pszichológiahu_HU
dc.titleAz előadóművészek mentális egészségi állapotának vizsgálata az érzelemszabályozási képességeik függvényébenhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (NK)