Önkormányzati gazdálkodás és teljesítményértékelés: a magyar települések pénzügyi helyzetének többváltozós vizsgálata

Abstract

A felelős gazdálkodás csökkenti az eladósodás és a fiskális instabilitás kockázatát, növeli a gazdaság válságokkal szembeni ellenálló képességét, valamint hozzájárul a működőképesség és a szolgáltatási színvonal fenntartásához. A megalapozott pénzügyi döntéshozatalhoz elengedhetetlen a pénzügyi tudatosság, amelynek erősítését és a kitűzött célok elérését támogatják a controlling eszközök. Az államháztartás gazdálkodása, vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzete és pénzügyi tudatossága alapjaiban határozza meg egy ország gazdasági helyzetét, amelynek gazdaságos, hatékony és eredményes működéséhez a szervezeten belüli controlling jelentősen hozzájárul. Az államháztartás számvitelének 2013. évi átalakítása óta jelentősen bővült az a rendelkezésre álló adatállomány, amely lehetővé teszi az önkormányzati szektor működésének vizsgálatát és az összefüggések feltárását. Az államháztartás egésze, valamint azon belül a helyi önkormányzati tekintetében az elérhető szakirodalmi források jelentős hiányosságokat mutatnak, ugyanis korlátozott számban állnak rendelkezésre a teljes szegmensre kiterjedő elemzések. Kutatásom célja a magyar államháztartás 3 155 helyi önkormányzata tekintetében egy átfogó pénzügyi-gazdasági helyzetkép bemutatása, valamint a főbb indikátorok közötti összefüggések feltárása volt. Ezen célom eléréséhez a hazai önkormányzati alrendszer 2014 és 2023 mérleg és eredménykimutatás, valamint a 2020 és 2024 közötti adóerő-képességi adatait használtam fel. Kutatásom során vizsgáltam az önkormányzatok országos és regionális vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetét, valamint a fejlettséget mérő egy főre jutó GDP és az önkormányzat főbb indikátorai közötti összefüggéseket és a vagyon alakulására ható tényezőket. Vizsgálataim során megállapítottam, hogy nem tekinthető törvényszerűnek, hogy a gazdaságilag fejlettebb régiók önkormányzatai kedvezőbb gazdasági helyzetben vannak, azaz az önkormányzatok közötti különbségek kiegyenlítését célzó intézkedések maradéktalanul nem szüntetik meg a területi egyenlőtlenségeket. Bizonyítást nyert, hogy önkormányzatok jövedelmezőségének alakulását az önkormányzati szektor sajátos finanszírozási környezete, a közfeladat-ellátás elsődlegessége és az állami újraelosztás meghatározó szerepe együttesen alakítja, ezért esetükben a jövedelmezőségi mutatók érdemben csak közpénzügyi kontextusban értelmezhetők. Responsible management reduces the risk of indebtedness and fiscal instability, increases the economy's resilience to crises, and contributes to maintaining operability and service standards. Financial awareness is essential for sound financial decision-making, the strengthening of which and the achievement of the set goals are supported by controlling tools. The management, asset, financial and profitability situation and financial awareness of public finances fundamentally determine the economic situation of a country, and controlling within the organization significantly contributes to its economical, efficient and effective operation. Since the transformation of public finance accounting in 2013, the available data set has expanded significantly, which allows the examination of the operation of the local government sector and the exploration of connections. The available literature sources show significant shortcomings in terms of public finances as a whole, and within it, local governments, as there are only a limited number of analyses covering the entire segment. The aim of my research was to present a comprehensive financial and economic situation of the 3,155 local governments of the Hungarian public sector and to explore the relationships between the main indicators. To achieve this goal, I used the balance sheet and income statement of the domestic local government subsystem for 2014 and 2023, as well as the tax capacity data for 2020 and 2024. During my research, I examined the national and regional wealth, financial and profitability situation of local governments, as well as the relationships between GDP per capita, which measures development, and the main indicators of the local government, and the factors affecting the development of wealth. During my research, I established that it cannot be considered a law that the local governments of economically more developed regions are in a more favorable economic situation, i.e., measures aimed at equalizing the differences between local governments do not completely eliminate territorial inequalities. It has been proven that the development of the profitability of local governments is shaped by the specific financing environment of the local government sector, the priority of public service provision and the determining role of state redistribution, therefore, in their case, the profitability indicators can only be meaningfully interpreted in a public finance context.