Fok és ártéri gazdálkodás bemutatása
| dc.contributor.advisor | Bihari, Zoltán | |
| dc.contributor.author | Balázs, Ferenc Zoltán | |
| dc.contributor.department | DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar | en |
| dc.date.accessioned | 2009-03-12T11:59:56Z | |
| dc.date.available | 2009-03-12T11:59:56Z | |
| dc.date.created | 2008 | |
| dc.date.issued | 2009-03-12T11:59:56Z | |
| dc.description.abstract | Az ember ősidőktől kezdve saját életének javításara, megkönnyítésére törekedett. Ez a törekvés eredményezte azt a folyamatos fejlődést, amelynek köszönhetően az emberiség eljutott a mai szintjére. A fejlődés egyik alapeleme hogy az ember környezetét saját céljainak megfelelően egyre inkább átalakította. Hazánk egyik legnagyobb mértékű természet átalakító beavatkozása a 18.-19. században végrehajtott alföldi vízrendezés során zajlott. Az akkori elgondolás szerint a vizekben bővelkedő Alföld modernizálásra szorult. Ezen az elven óriási volumenű szabályozást hajtottak végre a Tiszán és vízrendszerén. A munkálatok alapjaiba változtatták meg a tiszai táj működését az ezt követő időszak koncepciója pedig csak fokozta az átalakítás mértékét. A Tisza-szabályozás tervezőinek és kivitelezőinek munkálatait a mai tudásunkkal megítélni lehet, de elítélni nem. Ahhoz hogy kritikát mondhassunk ezen munkálatokról, bele kell képzeljük magunkat XVIII. – XIX. századi ember természeti és társadalmi problémáiba – tisztába kell lenni az akkori világ gondjaival, bajaival. Igaz az akkori munkálatok nem várt természeti eredményeket hoztak, melyek a mai természeti formákat és problémákat indukáltak, melyeket a jelen és jövő generációinak kell megoldani és helyrehozni. Az ártéri gazdálkodás újéletre hívásával, fenntartásával az ehhez tartozó egyes hagyományok, haszonvételek és életközösségek megőrizhetőek. Tehát az egyes néphagyományok melyek elhomályosodtak és a levéltárakba temetődtek, nem tűnek el a köztudatból, ezáltal a jövő nemzedékének is bemutatható lesz. ”Unokáink is látni fogják.” A mai környezet- és természetvédelem számára a legnagyobb kihívás az antropogén hatások miatt károsodott tájszerkezet helyreállítása az alapvető funkcióját elvesztett, sérült táj már nem képes gazdaságosan eltartani lakóit. A megoldást a táj egykori működésének helyre állítása a tájhasználat fenntarthatóvá tétele jelenti. A fenntarthatóság ez esetben azt jelenti, hogy a gazdálkodási rendszert a természeti adottságokhoz kell igazítani. Dolgozatomban az ártéri- és fokgazdálkodás előnyeit, hátrányait és ennek a gazdálkodási forma haszonvételeit szerettem volna bemutatni mely természetvédelmi szempontból sem elhanyagolhatóak. Ezeknek a területeknek igenis fontos szerep juthat, mivel rendkívül sok faj megtelepedhet a rehabilitált területeken ezzel is növelve az adott terület biodiverzitását. | en |
| dc.description.degree | Ma | en |
| dc.format.extent | 44 p. | en |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/79925 | |
| dc.language.iso | hu | en |
| dc.subject | ártéri gazdálkodás | en |
| dc.subject | foki gazdálkodás | en |
| dc.subject | táj rehabilitáció | en |
| dc.subject.dspace | - | en |
| dc.title | Fok és ártéri gazdálkodás bemutatása | en |