A néprajz tárgyai a tanítóképzésben

Virágné, Juhász Nyitó Klára

A néprajz tárgyai a tanítóképzésben

dc.contributor.advisor	Ujváry, Zoltán
dc.contributor.author	Virágné, Juhász Nyitó Klára
dc.contributor.authorvariant	Juhász, Nyitó Klára
dc.contributor.department	Történelem és néprajz doktori iskola	hu
dc.contributor.submitterdep	DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar --
dc.date.accessioned	2012-09-27T06:32:50Z
dc.date.available	2012-09-27T06:32:50Z
dc.date.created	2012	hu_HU
dc.date.defended	2012-10-16
dc.date.issued	2012-09-27T06:32:50Z
dc.description.abstract	Egyetemi néprajzi tanulmányaim és a tanítóképzésben végzett oktatói munkám tapasztalatai indítottak arra, hogy megvizsgáljam a néprajz tanításának hagyományait a tanítóképzésben. Munkámnak fontos kiindulópontjai voltak Bálint Sándor és Bellosics Bálint írásai, gondolataik és észrevételeik motiváltak arra, hogy megvizsgáljam azt, hogy a néprajztudomány tárgyai, vizsgált témakörei milyen módon vannak jelen a tanítóképzésben. Munkám első felében a néprajzoktatás történetét ismertetem, továbbá az oktatás különböző szintjein megjelenő azon törekvéseket, melyek a néprajzi ismeretek fontosságát szorgalmazták. Ezek összegzéséből kiderül, hogy a néprajzi ismeretek oktatására bármelyik iskolaszint alkalmas, mégis sajnálattal kell megállapítanunk, hogy máig sem alakult ki a néprajzoktatás terén az a strukturális egymásra épülés a különböző iskolaszintek között, amely biztosítaná a megszerzett néprajzi ismeretek bővítésének lehetőségét. A tanítóképzés tanterveinek és - egy-egy időben ezekhez közelálló- népiskolai, majd általános iskolai tantervnek az elemzése néprajzi és népismereti szempontból egy jól körülhatárolható hármas tagolódást mutat. Az 1868-as Eötvös-féle népiskolai törvénytől 1948-ig, az államosításig terjedő időszak tanterveiben erőteljesen jelen voltak helyi és népéleti vonatkozású ismeretanyagok. Az államosítást követően az 1980-as évek végéig nemcsak a tanítóképzők, de az általános iskolák tananyagából is kiszorult a hon- és népismereti, néprajzi anyag. Változást, fellendülést e tekintetben a Nemzeti alaptanterv, majd a Kerettanterv két tantervi modulja hozott. Azonban a Kerettanterv modultárgyainak bevezetésével kapcsolatban készített kérdőíves felmérések eredményei azt mutatják, hogy a pedagógusképzésnek és a tanítóképzésnek a programjaiban nem jelentek meg azok a stúdiumok, melyek megfelelő szakmai bázist adhattak volna e tárgyak általános iskolai oktatásához. A tanítóképzők által rendelkezésre bocsátott néprajzi tartalmú tantárgyleírások összegzéséből jól látszik, hogy a tanítóképzők oktatási és tantárgyi struktúrájában szétszórtan, rendezetlenül jelennek meg néprajzi tartalmak. A tanítóképzős hallgatók körében végzett kérdőíves felmérés eredményei arról adnak képet, hogy a hallgatók milyen szintű néprajzi ismereteket hoznak magukkal az általános és középiskolából. Az eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy a tanítóképzőkben oktatott alaptárgyak anyagába és/vagy a műveltségterületi képzésbe koncentráltabb módon kell a népi kultúra ismeretanyagát beilleszteni. Az általános iskolai tankönyvek, munkafüzetek néprajzi tartalomra vonatkozó elemzése megmutatta, hogy az általános iskola alsó tagozatos környezetismeret, technika, ének-zene és magyar nyelv- és irodalom tárgyakhoz készült tankönyveiben a néprajzi ismeretanyag jelen van, mégpedig a Nemzeti alaptanterv és a Kerettanterv elvárásainak megfelelően. A dolgozatban bemutatott, tanítóképzésben alkalmazható tantárgycsomag egy lehetséges módját mutatja be annak, hogy a tanítóképzésben, az alapképzésben, és a műveltségterületi képzéshez igazodva milyen módon valósulhat meg a néprajztudomány témaköreibe tartozó ismeretközlés. Összegezve a fejezetek eredményeit elmondhatjuk, hogy napjaink közoktatásában és a pedagógusképző felsőoktatásban nem jött létre az a strukturális egymásra épülés a néprajzoktatás terén, mely biztosítaná az elsajátított néprajzi ismeretek elmélyítésének lehetőségét. A jövőt tekintve kiemelten fontos lenne, hogy a néprajzoktatás ügyének érdekében a Magyar Néprajzi Társaság Szervezeti keretein belül egy Néprajzi Oktatásért Bizottság alakulna, mely kiemelt érdekképviselete lehetne azoknak a törekvéseknek, melyeknek célja a néprajzi képzés, a néprajzi ismeretanyagnak a közoktatásban való elismertetése lenne.My university studies pursued in ethnography as well as my experiences gained in the course of my teaching career in the training of lower primary teachers motivated me to investigate the traditions of the education of ethnography in the training of lower primary teachers. Sándor Bálint’s and Bálint Bellosics’ works represented a compelling base of my performance; their essays, concepts and observations actuated me to scrutinize how the subjects of the science of ethnography as well as its themes subject to assessment have been present in the lower primary teachers’ training scheme. The initial part of my thesis describes the history of the education of ethnography, and furthermore particular endeavours appearing on diverse levels of education that emphasized the relevance of the ethnographical knowledge. The summary of these highlights that any educational/school level is expedient for teaching ethnography related subjects. Nevertheless, it can regretfully be concluded that the structural pyramid of these diverse school levels in concern to the education of ethnography, which could ensure an opportunity to expand the acquired ethnographical cognizance, has not been devised until today. The analysis of the curriculums applied in the lower primary teachers’ training scheme and of those applied chronologically closely to them at primary schools for folks and other elementary/primary schools show a well definable triple segmentation in an ethnographical and folkloristic point of view. The curriculums applied in the period between 1868, when the Act on the schools for folks elaborated by Eötvös was ratified, and 1948, the year of nationalization [by the Communist regime], profoundly encompassed local and folklore related knowledge. After nationalization until the end of the 1980s, the national and folklore knowledge as well as the ethnographical elements were excluded not only from the teaching material of the lower primary teachers’ institutions, but from that of the primary schools as well. The National Core Curriculum and two of the curricular modules of the Frame Curriculum brought specific changes and upsurge. The outcome of the questionnaire aided survey completed in connection with the introduction of the module subjects of the Frame Curriculum above nonetheless evinces that studies, which might have constituted an appropriate professional ground for the general school education of these subjects, did not appear in the programs concocted for the training schemes of educators and lower primary teachers. The summation of ethnography related subject descriptions provided by the lower primary teachers’ higher educational institutions well demonstrate that the ethnographical content has been incorporated in the structure of subjects and training scheme of the lower primary teachers’ higher educational institutions in a randomized and ruffled manner. The results of the questionnaire aided survey conducted in the circle of students at lower primary teachers’ training institutions have reported on the level of the ethnographical knowledge these students acquire at primary and secondary schools. These results evidently call general attention to the fact that the folkloristic knowledge of folk culture must be incorporated into either the teaching material of subjects trained at the lower primary teachers’ higher educational institutions and/or in the field of erudition training in a much more concentrated manner. The assessment of primary school textbooks and workbooks in concern to their ethnographical content has evidenced that the ethnographical knowledge has been incorporated into the textbooks of particular subjects educated in the lower primary grades of primary schools, such as environmental study, technical study, singing and music, as well as Hungarian language and 2 literature in full conformity with the requirements of the National Core Curriculum and the Frame Curriculum. The package of subjects that could be applied in the training of lower primary teachers outlined in this paper demonstrates an option how the dissemination of knowledge within the topics of the science of ethnography could be implemented in the training of lower primary teachers, in fundamental education and according to the trainings of particular fields of erudition. To sum up the final sequels of the chapters of this thesis, it can be deduced that, both in the public education and in the educators’ higher educational training scheme, the necessary structural pyramid has not been implemented in the field of the education of ethnography that would provide an opportunity for mastering the ethnographical knowledge acquired. As regards the future, it is of utmost importance for the interest of the education of ethnography to organize a so-called Committee for the Education of Hungarian Ethnography within the framework of the existing Hungarian Ethnographical Society that would be a prioritized interest representation body in favour of endeavours that would aim at the propagation of ethnographical erudition and the recognition of the ethnographical teaching material in public education.	hu_HU
dc.format.extent	277	hu_HU
dc.identifier.uri	http://hdl.handle.net/2437/132486
dc.language.iso	hu	hu_HU
dc.language.iso	en	hu_HU
dc.subject	néprajzoktatás	hu_HU
dc.subject	The education of ethnography	hu_HU
dc.subject	tantervek	hu_HU
dc.subject	Curriculums	hu_HU
dc.subject	tanítóképzés	hu_HU
dc.subject	The training of lower primary teachers	hu_HU
dc.subject	néprajzi ismeretek	hu_HU
dc.subject	Ethnographical erudition	hu_HU
dc.subject	Néprajzi tantárgy csomag	hu_HU
dc.subject	Package of ethnography related subjects	hu_HU
dc.subject.discipline	Néprajz és kulturális antropológiai tudományok	hu_HU
dc.subject.sciencefield	Bölcsészettudományok	hu
dc.title	A néprajz tárgyai a tanítóképzésben	hu_HU
dc.title.translated	Ethnography Related Subjects in the Higher Educational Training of Lower Primary Teachers	hu_HU