Munkámban bemutattam néhány okát annak, hogy miért mutatkoznak negatív tendenciák a magyar tanulók természettudományos műveltségének alakulásában. Összefoglalva a tanulságokat: miközben a világon napjainkra a természettudományos nevelés távolra került a merev, egyoldalú, kizárólagos tudománycentrikusságtól, vagy legalábbis a világban jelentős és hatékony erőfeszítéseket tesznek a pedagógusok, az oktatási szakemberek egy társadalomközpontú, a modern társadalom fejlődési igényeit sokkal jobban érvényesítő természettudományos nevelési rendszer (oktatási tartalom, tantervek, metodika) kialakítására, addig Magyarországon megkövesedett a nagyjából az 50-es években kialakult tantárgyi struktúra, oktatási tartalom és módszertan.