CAR T sejtek ioncsatornáinak funkcionális vizsgálata
dc.contributor.advisor | Hajdu, Péter Béla | |
dc.contributor.advisordept | Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet | hu_HU |
dc.contributor.author | Jusztus, Vivien | |
dc.contributor.department | DE--Általános Orvostudományi Kar | hu_HU |
dc.contributor.opponent | Lányi, Árpád | |
dc.contributor.opponentdept | Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Immunológiai Intézet | hu_HU |
dc.date.accessioned | 2021-06-22T17:35:59Z | |
dc.date.available | 2021-06-22T17:35:59Z | |
dc.date.created | 2021 | |
dc.description.abstract | A T-sejtek specifikus antigén felismerése a TCR/CD3 receptor komplex és az antigén prezentáló sejtek MHC molekulái között létrejövő kölcsönhatás eredménye, melyet klonális proliferáció, differenciálódás követ, ezzel biztosítva az immunrendszer adaptivitását. A T limfociták ioncsatornái fontos szerepet játszanak az effektoros funkciókban, mint például az aktiváció, citokin termelés és célsejtölés. A feszültség-függő Kv1.3 és a kalcium-függő KCa3.1 membránlokalizációja és expressziója a Ca2+-függő jelátvitel hatékonyságát nagymértékben befolyásolja. Feltételezhető, hogy CAR-T sejtekben is szerepet játszhatnak a K+ csatornák, amely hozzájárul a tumorölés sikerességéhez. A T-sejtek génmanipulációjával létrehozott CAR T-sejtek kiméra antigén receptorral rendelkező T-sejtek. A CAR receptor poliklonális T-sejtekbe történő transzdukciója képessé teszi a T-sejteket arra, hogy a tumorsejtek felszínén lévő specifikus antigént felismerjék, majd a daganatot eliminálják. Kutatásom célja a retrovirális transzdukció segítségével történő, monomer zöld fluoreszcens fehérjével (mGFP) és monomer piros fluoreszcens fehérjével (mCherry) konjugált, nem-vezető ioncsatonák expresszáltatása és az ioncsatornák funkcionális vizsgálata T- majd CAR T-sejtekben, melyek hozzájárulnak az immunválasz kialakulásához. A nem-vezető konstruktok, mint Kv1.3-W384F és KCa3.1-753AAA expresszálásával az endogén ioncsatornák vezetőképességének csökkentése ill. megszüntetése érhető el, ezáltal befolyásolva a Ca2+-függő jelátvitelt és T-sejt aktivációt. A Kv1.3 és KCa3.1 csatornák lokalizációjának vizsgálatát konfokális mikroszkóp segítségével végeztem el. A transzdukciós hatékonyságok meghatározása áramlási citométer alkalmazásával történt. | hu_HU |
dc.description.course | molekuláris biológia | hu_HU |
dc.description.courseact | nappali | hu_HU |
dc.description.courselang | magyar | hu_HU |
dc.description.coursespec | Immunológia, sejt- és mikrobiológia | hu_HU |
dc.description.degree | MSc/MA | hu_HU |
dc.format.extent | 51 | hu_HU |
dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/312688 | |
dc.language.iso | hu | hu_HU |
dc.subject | CAR T sejt | hu_HU |
dc.subject | feszültség-függő ioncsatorna | hu_HU |
dc.subject | T-sejt | hu_HU |
dc.subject | retrovirális transzdukció | hu_HU |
dc.subject | Kv1.3 | hu_HU |
dc.subject | KCa3.1 | hu_HU |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Biológiai tudományok::Immunológia | hu_HU |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Biológiai tudományok::Sejtbiológia | hu_HU |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Orvostudomány | hu_HU |
dc.title | CAR T sejtek ioncsatornáinak funkcionális vizsgálata | hu_HU |