Amikor 2004. év végén a lakossági üzletágban eltöltött néhány éves finanszírozási után elkezdetem foglalkozni a kis- és középvállalatok hitelezésével, gyakorlatilag a kollégáim közül akkoriban nem találkozott még senki sem társasházi, vagy lakásszövetkezeti hitellel. Ez számomra meglepő volt, holott az OTP Bank Nyrt. - az akkori és mostani munkáltatóm- ügyfelei között, aki nem volt, az a hazai piacon nem is létezett. A társasházak/lakásszövetkezetek banki kiszolgálása, és főként hitelezése, még napjainkban is egy viszonylag szűkebb ügyintézői réteget érint, annak ellenére, hogy ezen ügyfélkör egyre jobban felértékelődik a pénzintézetek számára. Ennek oka, hogy a 2008. óta pénzügyi-gazdasági válság hatására, valamint az ebből következő forintgyengülés miatt a lakossági és vállalkozó hitelkihelyezések jelentősen megtorpantak. (Nagy 2011.) A bankok szigorították hitelezési feltételeiket, az adósok pedig a meglévő –főként deviza alapú- hiteleik visszafizetésével küzdenek. A szakdolgozatom célkitűzése, hogy bemutassa a banki hitelezés e speciális fajtáját, igyekezve teljes körű képet nyújtani a hitelnyújtással kapcsolatos momentumokról és ezáltal rávilágítani arra, hogy ennek a lehetőségnek ismeretében jelentős előrelépést lehetne tenni a hazai lakóközösségi lakásállomány felújításában. Az ügyfélkör bemutatásától kezdve, a banki szegmentáción keresztül a lakóközösségek finanszírozását megelőző feltételekről írok, az ügyfélkör bankban betöltött szerepétől kezdve. Részletesebben kifejtem a hitelezést, természetesen finanszírozói szempontból, a hitelkérelem benyújtásától kedve egészen a hitel folyósításáig, hangsúlyozva a fedezetségi kört is, mely a lakossági üzletágtól nem idegen, viszont a vállalti üzletágban teljesen „ismeretlen.” A bankok értékteremtő folyamatainak egyik eleme a hitelezés, bár sajnos a vállalkozói/vállalati ügyfélkörben ennek tendenciája az utóbbi években ez negatív irányt mutat. A vállalkozói üzletágon belül, azonban míg a vállalakozások hitelezése csökken, addig az társasházak/lalásszövetkezetek hitelállománya fokozatosan nő és eddig kiváló a portfólió összetétele. Dolgozatomban a hitelezés folyamatának általános gyakorlatát kívánom bemutatni, valamit az ahhoz kapcsolódó értékesítést meghatározó tényezőket, melyek befolyással vannak a hitelek kihelyezési lehetőségeire. Munkámhoz kapcsolódó tapasztalatomból ezt első sorban az OTP Bank Nyrt.-nél alkalmazott általános elvek szerint teszem. Dolgozatom megírását nehezítette, hogy a témának nagyon kevés felhasználható szakirodalma van, a társasházi hitelezés témájával kevesen foglalkoztak. Mivel azonban a magyarországi kereskedelmi bankokban és takarékszövetkezetekben is közel azonos a hitelezés menete és az ügyfélkezelés, ezért a dolgozatban bemutatott eljárás gyakorlatilag általánosan igaz a bankszektorra.