A költségvetés agrárpénzügyi szabályozásának dilemmái az őstermelők tükrében
| dc.contributor.advisor | Csűrös, Gabriella | |
| dc.contributor.author | Szilágyi, Bernadett | |
| dc.contributor.department | DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar | en |
| dc.date.accessioned | 2009-01-28T12:01:23Z | |
| dc.date.available | 2009-01-28T12:01:23Z | |
| dc.date.created | 2008 | |
| dc.date.issued | 2009-01-28T12:01:23Z | |
| dc.description.abstract | „E réteg, az időseket leszámítva, pillanatok alatt megszűnne, ha Magyarországon nyugati bérek lennének, illetve, ha megadóztatnák őket.” Vízió vagy realitás a feltevés a magyar mezőgazdaságban? Hol tartunk ma az agrárgazdaság szabályozásában? Magyarországon, kedvező agrárpotenciállal rendelkező ország révén, mindig aktuálpolitikai középpontban áll az agrárium. A figyelem folyamatos a jogalkotó részéről, ám a konstruktív cselekvési tervek megvalósításai elmaradnak, vagy ide-oda kapkodó munka eredményeként csökevényesre sikerülnek. A dolgozat a mezőgazdasági őstermelőket érintő jelenlegi agrárpénzügyi trendeket vizsgálja. Az egyes fejezetekben górcső alá veszem az agrárpolitika céljait, mint kiemelt kormányzati feladatként való kezelésének szükségességét, a hatályos adójogi (személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó) és társadalombiztosítási szabályokat, illetve az állam költségvetésből megvalósuló agrárfinanszírozási funkcióit az őstermelők tükrében. A dolgozat célja, hogy átfogó képet nyújtson a mezőgazdasági tevékenységet végző magánszemélyek költségvetési kapcsolatairól. Munkámban elsősorban nem a hatályos jogszabályok hiánytalan citálása a célom, hanem sokkal inkább a joganyagban fellelhető problematikus pontok, illetve a visszaélésekre okot adó rendelkezések boncolása. Feltett hipotéziseimet – miszerint például a jogalkotó az őstermelőkre vonatkozóan egyre inkább egy vállalkozói státuszhoz közelítő szabályozás felé halad – a jogszabályokból levont következtetések mellett saját számításokkal támasztom alá. Így külön fejezetben felállítok két eltérő modellt az őstermelők költségvetési kapcsolatairól, kutatva azt a kérdést, mennyire jövedelmező a termelés különböző bevételek esetén. A nehezedő adóterhek mellett az őstermelőket továbbra is előnyben részesíti a jogalkotó különböző kedvezmények nyújtásával. A kedvezmények azonban nem minden esetben érik el a preferálandó réteget a megvalósuló visszaélések, illetve a kedvezmények elterülése miatt. A kormányzat tehát a magasabb adóterhek technikáját alkalmazva a jogkövető őstermelőkkel fizetteti meg az adóelkerülők miatt kieső adóforintokat. A megoldás véleményem szerint semmiképpen sem az adójogszabályok finomhangolásában rejlik, hanem sokkal mélyebben, a mezőgazdaság stabilitásának megteremtésében, a garantált termelői árak biztosításában, illetve a termelői státusz valóságnak adekvát jogi kereteinek meghatározásában. De lege ferenda felmerül a kérdés: kedvezményes, de egyben hátrányos adópreferenciákkal parasztok maradjanak, vagy a vállalkozásokhoz hasonlóan adófizetőkké váljanak a magyar gazdák? | en |
| dc.description.degree | Ba | en |
| dc.format.extent | 55 | en |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/78358 | |
| dc.language.iso | hu | en |
| dc.subject | őstermelő | en |
| dc.subject | agrárpénzügyek | en |
| dc.subject | kedvezmények | en |
| dc.subject | támogatások | en |
| dc.subject | adózás | en |
| dc.subject.dspace | - | en |
| dc.title | A költségvetés agrárpénzügyi szabályozásának dilemmái az őstermelők tükrében | en |