Az oktatáskutatás nemzetközi szakirodalma évtizedek óta foglalkozik a tanulmányok mellett végzett fizetett munka kérdéskörével, azonban a hallgatói munkavállalás tanulmányi eredményességre gyakorolt hatásával kapcsolatban ambivalens kutatási eredmények születtek. Értekezésünk ehhez a vitához kíván hozzájárulni azzal, hogy a legnagyobb hallgatólétszámú, hazai vidéki egyetem hallgatóinak körében átfogóan vizsgáljuk a hallgatók munkavállalási jellemzőit és az egyetemi pályafutásra gyakorolt hatását. Kutatási kérdéseink között szerepel, hogy milyen változások következtek be az utóbbi években, s a változások milyen összefüggésben vannak a hallgatók társadalmi, gazdasági és intézményi hátterével. Továbbá arra keressük a választ, hogyan befolyásolja a munkavégzés a tanulmányi pályafutást. Feltételezzük, hogy jelentős változás figyelhető meg a munkavállalás tekintetében, s megjelenik egy új munkavállalói csoport a kényszerből, jövedelemszerzés miatt dolgozó és a karrierépítő hallgatók mellett. Kutatásunkban komplex módon vizsgáljuk a hallgatói munkavállalást. Értekezésünk célcsoportját a Debreceni Egyetem nappali tagozatos hallgatói alkotják. A kutatásunk első szakaszában az északkeleti régió hallgatóit két évtizede rendszeresen vizsgáló Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ 2012-2019 között felvett adatbázisainak másodelemzését végeztük el. A másodelemzéshez a HERD 2012, az IESA 2015 és a PERSIST 2019 adatbázisokat használtuk fel, amelyek adatait leszűkítettük a Debreceni Egyetem hallgatóira, s a következő elemszámokkal dolgoztunk: 1111, 1063 és 803 fő. A második szakaszban, a primer kutatás mintájának elemszámát a 2019. márciusi hallgatói statisztikáinak magyar tannyelvű, nappali tagozatos hallgatókra vonatkozó adatai alapján határoztuk meg. Továbbá a PERSIST 2019 adatbázisára építve a dolgozó hallgatók képzésterületi megoszlása alapján kvótás mintavételt alkalmaztunk. A primer kutatásunkban kimondottan dolgozó hallgatókat kérdeztünk meg, a minta végső elemszáma 538 fő. A másodelemzés eredményei alátámasztják, hogy a hallgatói munkavállalást növekvő tendencia jellemzi, amíg a 2012-es adatfelvétel során a hallgatók harmadát, addig a 2019-es mintában a hallgatók több mint felét érintette a rendszeres munkavégzés. A munkavégzést befolyásoló tényezők vizsgálata során a regressziós eredményeink kimutatták a mesterképzésben való részvétel befolyásoló hatását. Két mintában a szülők iskolai végzettségének és a család szubjektív anyagi helyzetének a hatása jelent meg. A tanulmányi pályafutás vizsgálatakor megállapítottuk, hogy a munkavállalásnak csak egy mintában volt kimutatható hatása, azonban a tanulmányokhoz kapcsolódó munkavégzés pozitív hatása is tetten érthető. A 2019-es mintában sem a munkavállalás, de még a tanulmányokhoz illeszkedő munkavégzés sem mutatott szignifikáns hatást az eredményességre. A befolyásoló tényezők közül a fontos szerepe van az oktatói támogatásnak. A primer kutatásban is vizsgáltuk, hogy a munkavállalás milyen hatást gyakorol a komplex eredményességi mutatóra. Adataink tovább erősítették a másodelemzés eredményeit, miszerint a tanulmányokhoz kapcsolódó munkavégzés mellett az oktatókkal folytatott kapcsolattartásnak van a legfőbb magyarázó ereje. A primer kutatásunk legfontosabb eredménye a munkavállalási jellemzők alapján kialakított rászoruló-keresetorientált, ambiciózus és utilitárius szabadidő-orientált hallgatói klaszterek. A hallgatói klaszterek karakteresen különböznek szinte minden vizsgált társadalmi háttérmutató, valamint számos tanulmányi jellemző mentén. Kutatásunk igazolta a korábbi ifjúságkutatások azon eredményeit, amelyek a posztmodern értékeket preferáló fiatalok munkaerőpiaci megjelenését jelezték. A kutatás adatai megerősítik, hogy a szerényebb háttérrel rendelkező jövedelemszerző, értelmezésünkben rászoruló-keresetorientált hallgatók, valamint az ambiciózus, tehát karrierépítő, gyakorlatszerző és referenciagyűjtő dolgozó hallgatók mellett megjelenik a posztmodern értékrendet, a posztmodern hallgatói munkafelfogást képviselő utilitárius szabadidő-orientált hallgatók csoportja, akiknek a munka a szabadidő „hasznos” eltöltésének módja. Eredményeink jó alapot biztosíthatnak a további kutatási irányok kijelölésére. Alkalmasak lehetnek a lokális, intézményi döntéshozás támogatására, s a fejlesztési folyamatokhoz is hasznosítható eredményeket foglalnak magukba.

Due to the fact that student employment is on the rise, the issue of combining studies with employment has been addressed in the international literature on education research for decades. However, there are conflicting research findings on the impact of student employment on academic performance. Our research aims to contribute to the discussion of this question by providing a comprehensive longitudinal and cross-sectional study of students’ employment characteristics and the impact of paid work on their university careers at the most populous Hungarian university outside the capital. Our research questions focus on the changes that have taken place in recent years in student employment among students in the higher education institution under study, and on how these changes are related to the demographic, social and institutional background of the students. A further research question is how work affects the academic achievement and commitment of the students sampled. We assume that a significant change can be observed in terms of sudent employment and a new group is emerging, distinct from the student groups that worked out of financial necessity or to gain work experience. Our research provides a complex study of paid student work and its impact on student outcomes. The target group of our dissertation is the full-time students of the University of Debrecen. In the first phase of our empirical research, we conducted a secondary analysis of thematic, longitudinal data from the databases of the Centre for Higher Education Research and Development (CHERD-Hungary), which had been regularly surveying students in the Northeastern region of the country for two decades. We used 3 databases for the secondary analysis: the 2012 HERD, the 2015 IESA and the 2019 PERSIST. As a first step of the analysis, the databases were restricted to full-time students at the University of Debrecen and we worked with the following element numbers: 1111, 1063 and 803 persons. To determine the sample size of the primary research, we used the institution’s publicly available data on full-time students on the Hungarian-speaking programmes of the University of Debrecen in March 2019 as well as conducting quota sampling based on the distribution of students by field of study, using the PERSIST 2019 database. The final size of the database used for the primary study. The secondary analysis revealed that student employment became increasingly widespread over the years. Whereas in the 2012 sample one third of students did paid work, in 2019 over half of them did. Our primary study was specifically targeted at working students, most of whom engaged in regular work during semesters. The factors affecting employment were analysed using logistic regression. Data from 2012, 2015 and 2019 equally confirmed that participation in a master’s course was an influencing factor. In two of the samples, parents’ level of education and families’ subjective financial status were also found to have significant explanatory power. In examining academic careers and persistence, we found that contact with faculty and work related to study had the most explanatory power. In our primary research, our regression analysis focused on the factors that affected the complex achievement index. We found that the index was not affected by students’ social status indicators. Our results also confirm the findings of the secondary analysis, according to which, to contact with instructors has the greatest explanatory power. The most significant empirical results of this dissertation pertain to the primary research. We created student clusters based on three variables and separated three distinct student groups: disadvantaged-income oriented, ambitious and leisure-oriented. The student clusters differ markedly in almost all the social background indicators examined, and there are also a number of significant differences in demographic and educational characteristics. Our research confirms the results of previous youth studies that indicate the appearance of young people who prefer postmodern values in the labor market. Our data confirmed that another group appears in addition to the students with more modest backgrounds who work due to financial difficulties (in our interpretation, disadvantaged-income oriented), and the ambitious, i.e., career-oriented, internship- and reference-gathering working students. These are the utilitarian leisure-oriented students who represent the postmodern value system and the postmodern student work concept, and for whom work is a "meaningful" form of leisure. We believe our findings shed a light on several areas of critical importance. Our results may provide a good basis for identifying further research directions. They can be suitable to support local, institutional decision-making processes and contain results that can also be used for development processes.