Oligopeptidek Ni(II)-komplexeinek elektrokémiai vizsgálata

dc.contributor.advisorVárnagy, Katalin
dc.contributor.advisorTimári, Sarolta
dc.contributor.authorBarkó, Gábor Attila
dc.contributor.departmentDE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai Intézethu_HU
dc.date.accessioned2013-11-20T10:18:18Z
dc.date.available2013-11-20T10:18:18Z
dc.date.created2013-11-20
dc.date.issued2013-11-20T10:18:18Z
dc.description.abstractA nikkel biológiailag fontos szerepét még kutatják, de megjelenik például a Ni-SOD enzimben. Ennek megismeréséhez modellezni kell a SOD-enzim lehetséges Ni(II)-kötőhelyét. A modellezéshez célszerű megismerni a különféle egyszerű Ni(II)-oligopeptid komplexeket elektrokémiai szempontból. Célkitűzésünk volt, hogy fényt derítsünk az egyszerű oligopeptidek Ni(II)/Ni(III)-komplexeinek redoxi sajátságaira. Ehhez a Ni(II)-GlyGly rendszer pH-potenciometriás és ciklikus voltammetriás, valamint a Ni(II)-GlyGlyGly, Ni(II)-GlyGlyGlyGly, Ni(II)-Ala Ala, Ni(II)-AlaAlaAlaAla, és a Ni(II)-S3H4 rendszerek ciklikus voltammetriás vizsgálatát végeztük el. A két dipeptid esetén ligandumfeleslegnél, míg a tetraglicin esetén 1:1 fémion-ligandum aránynál tudtunk ciklikus voltammetriás méréseket végezni, a többi peptid esetében nem kaptunk értékelhető görbéket. Az összes általam vizsgált rendszerre igaz, hogy a Cu(II)-rendszerekkel ellentétben csak a lúgos pH-tartományban (pH > 11) keletkező részecskék adtak értékelhető ciklikus voltammogramot, ezek formálpotenciálértéke pedig kivétel nélkül pozitív érték, és jó egyezésben van az irodalmi értékekkel. Megállapítottuk, hogy a redoxi folyamatok során kvázireverzibilis, egyelektronos Ni2+-Ni3+ átmenet zajlott le, melyet több tényező is alátámasztott. A különféle rendszereket több pásztázási sebességen mérve azt is kijelenhetjük, hogy az azonos fémion-ligandum arányoknál egyeznek a formálpotenciálértékek, illetve a pásztázási sebesség csökkenésével egyenes arányban csökkennek a katódos, és az anódos csúcs közötti különbségek. A Ni(II)-GlyGly rendszerben képződő NiA2H-2, illetve a Ni(II)-AlaAla rendszerben képződő NiAH-1 komplexeket viszonylag kis formálpotenciál érték jellemzi, mely feltehetően a ligandumok háromfogú koordinációjával létrejövő oktaéderes geometriának köszönhető. A Ni(II)-GlyGlyGlyGly rendszerben képződő NiAH-3 esetében már az (NH2, N–, N–, N–) koordinációjú komplexre pozitívabb formálpotenciál értéket kaptunk, melynek oka a kialakuló síknégyzetes komplex nagyobb stabilitása lehet. A további vizsgálatokat mindenképpen lúgos tartományban, egyszerű dipeptidekkel ligandumfelesleggel, tri-, és tetrapeptidek esetén pedig 1:1 fémion-ligandum aránynál érdemes folytatni.hu_HU
dc.description.correctorgj
dc.description.courseVegyészmérnökhu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent43hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/176703
dc.language.isohuhu_HU
dc.language.isoenhu_HU
dc.rights.accessno_restrictionhu_HU
dc.subjectNikkelhu_HU
dc.subjectCiklikus Voltammetriahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Kémiahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Kémia::Analitikai kémiahu_HU
dc.titleOligopeptidek Ni(II)-komplexeinek elektrokémiai vizsgálatahu_HU
Fájlok