Stroke utáni állapotban lévő betegek konduktív pedagógiai és orvosi rehabilitációs ellátásának összehasonlító vizsgálata az életminőség mérése alapján

Abstract

A dolgozatom témáját a stroke két rehabilitációs területének a vizsgálata adja. Validált életminőséget mérő kérdőívekkel mértem fel a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetében ellátott stroke betegek, és a Fővárosi Szent Imre Egyetemi Oktató Kórház Stroke Rehabilitációs Osztályán kezelt páciensek jelenlegi egészségi állapotát. Vizsgáltam ezek mellett, hogy a kérdőívekre adott válaszok alapján milyen hatással van az egyén rehabilitáltsági fokának alakulására a konduktív nevelés. Hipotéziseim szerint a konduktív pedagógia hatással van az életminőség pozitív irányú változására. Feltételezem, hogy a pedagógiai rehabilitációhoz sorolt konduktív nevelés hatással van az orvosi rehabilitációra. Ezért vizsgáltam azon következtetés helyességét, mely szerint a konduktornak helye van egy multidiszciplináris rehabilitációs teamben. A team tagjaként pedig eredményesen használja a kezelt betegeknél a Pető professzor által megalkotott feladatsorokat. Vizsgálatomban arra a következtetésre jutottam, hogy a Pető Intézet Felnőtt Nevelési Egységére járó stroke betegek átlagosan jobb életminőségről számoltak be, mint az orvosi rehabilitációból választott csoport. A vizsgált betegek elemszáma és heterogenitása miatt matematikai-statisztikai elemzést csak a százalékos megoszlás tekintetében végezhettem, mert a minta mennyiségi és minőségi paraméterei nem adtak lehetőséget lineáris-regresszív számítás kivitelezésére. De a vizsgálati eredmények azonban felvázolhatják azon perspektívát, hogy a későbbiekben nagyobb, reprezentatív mintákon átfogóbb vizsgálatok kerülhessenek kivitelezésre.