Digitalizáció a társasági jogban – A magyar és a román szabályozás kulcskérdéseinek elemzése az EU jog tükrében

Abstract

Az értekezés a társasági jog digitalizációját vizsgálja a magyar és a román szabályozás összehasonlító elemzésén keresztül, az európai uniós jog tükrében. A kutatás három kiemelt területre összpontosít: a cégeljárás digitalizációjára, a társasági jognyilatkozatok elektronikus megtételére és közlésére, valamint a társasági döntéshozatal digitalizációjára. A dolgozat történeti, dogmatikai és összehasonlító jogi módszerrel tárja fel a digitalizáció szabályozási és gyakorlati következményeit. A kutatás az Európai Unió digitalizációhoz kapcsolódó társasági jogi szabályozását, valamint a román és a magyar társasági jog vonatkozó szabályanyagát vizsgálja, különös hangsúlyt helyezve a két nemzeti szabályozás összehasonlítására. A vizsgálat arra a következtetésre jut, hogy a digitalizáció nem bontja fel a társasági jog dogmatikai alapjait, hanem azok funkcionális átalakulását eredményezi. Az összehasonlító vizsgálat rámutat arra, hogy az azonos uniós keretek ellenére a román és a magyar szabályozás eltérő fejlődési pályát és részben eltérő megoldásokat követ. A magyar társasági jogban a digitalizáció korábban kialakult, technológiasemlegesebb keretben érvényesül, míg a román társasági jog fejlődése inkább egymást követő reformjellegű beavatkozásokhoz kapcsolódik. A digitális megoldások alkalmasak lehetnek az eljárási idő, az adminisztratív terhek és a hozzáférési költségek mérséklésére, ugyanakkor új jogbiztonsági, azonosítási kockázatokat vetnek fel. Az értekezés a társasági jog jövőbeli fejlődésének egyik meghatározó irányaként a funkcionális szabályozás erősödését azonosítja. A kutatás de lege ferenda javaslatai a technológiasemleges, áttekinthető és interoperábilis szabályozási keret kialakítását sürgetik. A dolgozat eredményei a jogalkotás, a jogalkalmazás és a további tudományos kutatások számára egyaránt hasznosíthatók. The dissertation examines the digitalization of company law through a comparative analysis of Hungarian and Romanian regulation in the light of European Union law. The research focuses on three main areas: the digitalization of company registration proceedings, the electronic making and communication of company-law legal statements, and the digitalization of company decision-making. The dissertation applies historical, doctrinal and comparative legal methods to explore the regulatory and practical consequences of digitalization. The research examines the European Union’s company law regulation related to digitalization, as well as the relevant rules of Romanian and Hungarian company law, with particular emphasis on the comparison of the two national regulatory systems. The study concludes that digitalization does not dissolve the doctrinal foundations of company law, but leads to their functional transformation. The comparative analysis shows that, despite common EU frameworks, Romanian and Hungarian regulation follow different paths of development and partly different regulatory solutions. In Hungarian company law, digitalization operates within an earlier developed and more technology-neutral framework, whereas the development of Romanian company law is more strongly connected to successive reform-oriented legislative interventions. Digital solutions may be suitable for reducing procedural time, administrative burdens and access costs, while at the same time raising new risks related to legal certainty and identification. The dissertation identifies the strengthening of functional regulation as one of the defining directions of the future development of company law. Its de lege ferenda proposals call for the development of a technology-neutral, transparent and interoperable regulatory framework. The findings of the dissertation may be useful for legislation, legal practice and further academic research.