A tanulási zavarok összefüggései az énképpel és a szorongással a 12-14 éves korosztály körében

Abstract

Dolgozatomban a tanulási zavarok énképpel és szorongással kapcsolatos összefüggéseit vizsgálom. Kimutatott, hogy a tanulási rendellenességek gyakorisága magas, a gyermekek 10 %-ánál valamilyen tanulási nehézség megtalálható (Tárnok-Gulyás, 2002). A tanulási zavar bármely potenciálisan átlagos és átlag feletti intelligenciájú egyén tanulását és magatartását befolyásolhatja (Földi, 2004). Elengedhetetlen, hogy a tanulási zavarokat felismerjék, és azonosítsák, mert a fel nem ismert tanulási nehézség következtében a lemaradás állandósul, reményvesztettséget, érdektelenséget vagy motiválatlanságot hoz létre a gyermekben (Jávorné, 2005). Ez a reményvesztettség növelheti a szorongást, s hosszú távon akár megjelenhetnek a depresszió tünetei is. Susan Harter kutatásai kimutatták, hogy az önértékelés a mentális egészség döntő mutatója. Az, hogy egy gyermek mennyire tartja magát értékesnek, vagy éppen értéktelennek, fontos kérdés az énképfejlődés kapcsán. Az alacsony önértékelés összefügg a depresszióval, szorongással, valamint az iskolában és a társas kapcsolatokban jelentkező viselkedészavarral (Harter, 2006).