Icterus neonatorum

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorRiszter, Magdolna
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézethu_HU
dc.contributor.authorRozovljan, László
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Karhu_HU
dc.contributor.opponentPolonkai, Edit
dc.contributor.opponentTóth, Ágnes
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézethu_HU
dc.contributor.opponentdeptKenézy Kórház, Újszülött Osztályhu_HU
dc.date.accessioned2014-11-27T10:54:13Z
dc.date.available2014-11-27T10:54:13Z
dc.date.created2013
dc.description.abstractAz újszülöttkori icterus a születés utáni egyik leggyakoribb eltérés. A bilirubin metabolizmusából adódóan két fő formája van: a direkt és indirekt hyperbilirubinaemia. A fiziológiás sárgaság olyan indirekt hyperbilirubinaemia, mely érett újszülött esetén a második hét végére oldódik és a STB és direkt bilirubin szint is meghatározott értékeken belül marad. Okai között a foetalis hemoglobint tartalmazó vörösvértestek lebomlása, az újszülött konjugáló funkciójának éretlensége és az anyatejes táplálás említhető meg. Patológiás indirekt hyperbilirubinaemiáról beszélünk akkor, ha a sárgaság az első életnapon megjelenik, a STB érték az életkornak megfelelő 95 percentilis érték fölött van, vagy túl gyorsan növekszik. Leggyakoribb okai a vércsoport inkompatibilitások, a vörösvértestek membrán-, és enzimdeketkusai, a bilirubin konjugáció zavarai és az anyatejes sárgaság. Direkt hyperbilirubinaemiáról beszélhetünk minden olyan betegség esetében, mely cholestasishoz vezet. Ezek lehetnek anatómiai elváltozások, infectív, vagy idiopathiás hepatitis, meatbolikus zavarok és egyéb infectiók. A sárgaság időben történő diagnosztizálása fontos, ugyanis a tartósan fennálló hyperbilirubinaemia akár hosszú távú irreverzibilis neurológiai elváltozásokat, kernicterust okozhat, mely mozgászavarokkal, hallásvesztéssel, tekintés zavarokkal és fogzománc dysplasiával jár. A diagnózist a fizikális vizsgálaton túl segíti többek között a STB és direkt bilirubin szint mérése, tenyésztéses és anyagcsere vizsgálatok, képalkotó eljárások, immunglobulin szint meghatározások, izotóp vizsgálatok és májbioszia is. A hyperbilirubinaemia terápiájában nagy szerepet kap a fototerápia és direkt hyperbilirubinaemia esetén a gyógyszeres lehetőségek (Ursodeoxycholsav), illetve a sebészi beavatkozás. Ha a kezelés ellenére nem csökken a STB szint, vagy túl magas az értéke, transfusióban részesül az újszülött, de egyes estekben a májtransplantatio is szóba jöhet. A Debreceni Egyetem Gyermekgyógyászati Intézet 2012. évre vonatkozó beteganyagából történt vizsgálatból megállapítható, hogy az anyatejes táplálás, illetve annak elégtelensége állhat a legtöbb fiziológiás és elhúzódó sárgaság hátterében, melyeknél csak kivételes esetben kerül sor kékfény kezelésre, illetve parenterális folyadékpótlásra.hu_HU
dc.description.correctorP.J.
dc.description.courseáltalános orvostudományihu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeegységes, osztatlanhu_HU
dc.format.extent60hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/201540
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjecticterushu_HU
dc.subjecthyperbilirubinaemiahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudomány::Gyermekgyógyászathu_HU
dc.titleIcterus neonatorumhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)