Emellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezek a számadatok relatív értelemben és reálértelemben jelentős eltérést mutatnak. Ha figyelembe vesszük Kína és az USA egy főre eső GNI növekedését 2008 és 2012 között, akkor is azt láthatjuk, hogy Kína a 3.040 USD/főről 5.680 USD/főre növekedett, ami egy 86,8%-os növekedést jelent, reálértelemben pedig 2.640 dollárt/főt. Ezzel szemben az USA GNI-ja 47.890 USD/főről 50.120 USD/főre növekedett, ami 4,7%-os növekedést jelent, viszont reálértelemben 2.230 dollár/főt. Ebből tehát matematikailag következik, hogy Kínában egy 86,8%-os növekedési ráta, azaz a 2.640 dolláros növekedés reálértelemben az USA esetében megegyezik egy 5,5%-os növekedésével. Ezért tehát azt mondhatjuk, hogy Kína magas növekedési rátájából nem feltétlenül következik egyenesen az, hogy hamarosan felzárkózhat az Egyesült Államok szintjére, és ebből kifolyólag a világhatalmi pozíció megszerzésére irányuló feltételezések és hiedelmek is megkérdőjelezhetők.