A nagyhatalmi érdekszférák ütközése a harmadik évezred elején

dc.contributor.advisorPásztor, Szabolcs
dc.contributor.authorSzilágyi, Zoltán
dc.contributor.departmentDE--TEK--Közgazdaság- és Gazdaségtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2013-11-04T09:40:37Z
dc.date.available2013-11-04T09:40:37Z
dc.date.created2013
dc.date.issued2013-11-04T09:40:37Z
dc.description.abstractEmellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezek a számadatok relatív értelemben és reálértelemben jelentős eltérést mutatnak. Ha figyelembe vesszük Kína és az USA egy főre eső GNI növekedését 2008 és 2012 között, akkor is azt láthatjuk, hogy Kína a 3.040 USD/főről 5.680 USD/főre növekedett, ami egy 86,8%-os növekedést jelent, reálértelemben pedig 2.640 dollárt/főt. Ezzel szemben az USA GNI-ja 47.890 USD/főről 50.120 USD/főre növekedett, ami 4,7%-os növekedést jelent, viszont reálértelemben 2.230 dollár/főt. Ebből tehát matematikailag következik, hogy Kínában egy 86,8%-os növekedési ráta, azaz a 2.640 dolláros növekedés reálértelemben az USA esetében megegyezik egy 5,5%-os növekedésével. Ezért tehát azt mondhatjuk, hogy Kína magas növekedési rátájából nem feltétlenül következik egyenesen az, hogy hamarosan felzárkózhat az Egyesült Államok szintjére, és ebből kifolyólag a világhatalmi pozíció megszerzésére irányuló feltételezések és hiedelmek is megkérdőjelezhetők.hu_HU
dc.description.correctorVT
dc.description.courseNemzetközi Gazdálkodáshu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent47hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/175035
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectVilághatalmi rendszerhu_HU
dc.subjectEgyesült Államokhu_HU
dc.subjectKínahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Közgazdaságtudomány::Világgazdasághu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Társadalomtudományok::Nemzetközi kapcsolatokhu_HU
dc.titleA nagyhatalmi érdekszférák ütközése a harmadik évezred elejénhu_HU
dc.title.subtitleFenntartható-e az Egyesült Államok dominanciája?hu_HU
Fájlok