Egy halálosan mérgező növényfaj: adatok a gyilkos csomorika (Cicuta virosa L., Apiaceae) ismeretéhez

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorMolnár V., Attila
dc.contributor.authorKis, Szabolcs
dc.contributor.departmentDE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar
dc.contributor.opponentKelemen, Viktor
dc.contributor.opponentGonda, Sándor
dc.contributor.opponentdeptGyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerészi Kémiai Tanszék
dc.contributor.opponentdeptTermészettudományi és Technológiai Kar::Biológiai és Ökológiai Intézet::Növénytani Tanszék
dc.date.accessioned2024-04-17T11:35:47Z
dc.date.available2024-04-17T11:35:47Z
dc.date.created2024-02-24
dc.description.abstractA dolgozat egy Magyarországon megritkult, védett és veszélyeztetett, erősen mérgező növényfajt vizsgál. A munkában igyekeztem összefoglalni a gyilkos csomorika elterjedéséről, toxikológiai szerepéről, életmódjáról és ökológiájáról rendelkezésre álló információkat, amelyek hozzájárulhatnak ennek a gyógyszerésztudományban kevéssé kutatott, mérgező hatású növényfajnak ismeretéhez. Az eredmények egyrészt alátámasztják a nemzeti nyelveken közzétett források jelentőségét gyógynövények és mérgező hatású növényfajok ismertében. Nem csupán a tudományos folyóiratok, hanem digitális archívumokban elérhető hírlapokban, napi- és hetilapokban megjelenő, cikkek, bűnügyi és bírósági beszámolók, gyászjelentések is hozzájárulhatnak e fajok korábbi elterjedésének, használatának, hatásainak jobb megismeréséhez. Esetünkben a 18–20. századi nyomtatott sajtó forrásai segítségével a gyilkos csomorika számos olyan etnomedicinai és előfordulási adata került elő, melyek a tudományos szakirodalom eddig nem volt ismert (például a Duna–Tisza közéről, Hanságból, Rétközből, Nagy-Sárrétről). A gyilkos csomorika korábban jóval elterjedtebb lehetett hazánkban, de a lecsapolások és folyószabályozások miatt megfogyatkozott. Ugyanakkor dokumentáltuk, hogy napjainkban az öntözőcsatornákban áramló víz segítségével hatékonyan terjed a Tiszántúlon. Ezen csatornák vizüket a Felső-Tisza-vidékről (Tiszalök: Keleti- és Nyugati-főcsatorna), illetve a Tisza-tóból (Abádszalók: Nagykunsági-főcsatorna) kapják. A korábban ismert 33 flóratérképezési négyzettel szemben munkám során 49 új kvadrátban mutattam ki a faj előfordulását. A szövettani vizsgálat alapján elmondható, hogy a növény gyökere, rizómája, szára és termése egyaránt tartalmaz olajszerű, cicutoxin tartalmú tejnedvet. A gyökér és a rizóma, továbbá az üreges szár teljes mértékben a vízi életmódhoz való alkalmazkodást segíti. A csíráztatási kísérlet eredményeként a faj csírázásának egyik legfontosabb limitáló tényezője a fény jelenléte. A csíráztatási kísérlet eredménye TATÁR (2010) és CHO et al. (2018) korábbi eredményeit erősíti meg.
dc.description.coursegyógyszerész
dc.description.courseactnappali
dc.description.courselangmagyar
dc.description.degreeegységes, osztatlan
dc.format.extent39
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/368910
dc.language.isohu
dc.rights.accessHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectnövényi mérgezések, etnomedicina, etnobotanika, öntözőcsatornák, növényi szövettan, csíráztatás
dc.subject.dspaceBiológiai tudományok
dc.titleEgy halálosan mérgező növényfaj: adatok a gyilkos csomorika (Cicuta virosa L., Apiaceae) ismeretéhez
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Nincs kép
Név:
Diplomamunka-KSz-2024-02-24.pdf
Méret:
2.47 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Megjelenítés
Nincs kép
Név:
Plágium nyilatkozat.pdf
Méret:
271.06 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Megjelenítés
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
2.35 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás:
Letöltés
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Gyógyszerésztudományi Kar)