A disszertáció az élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói bizalom növelésének lehetőségeit vizsgálja, különös tekintettel a rövid ellátási láncokra. Az első egységben megismerhetjük azon élelmiszerbiztonsági kockázatokat, amelyek feltételezhetően bizalomvesztést okoznak és emiatt az alternatív csatornák felé terelhetik a fogyasztókat. A hagyományos (globális) ellátási lánc leginkább technikai módon újítható meg, melyre a blokklánc kínálja a legfejlettebb megoldást. Ennek segítségével fokozható az élelmiszer-nyomonkövetése, így a termék teljes történetének megismerésén keresztül növelhető lenne a fogyasztói bizalom is. Az ez iránt érdeklődő fogyasztók számának jövőbeli alakulását egy szimulációs modell segítségével elemzi a disszertáció. Tekintettel arra, hogy a többletinformáció előállítása és megosztása az élelmiszerek esetében feltételezhetően csak helyi szinten kivitelezhető nyereségesen, ezért az értekezés megvizsgálja a jelenségre logisztikai megközelítésből adható válasz egy formáját is. A disszertáció jelentős hányada emiatt az alternatív élelmiszer-ellátási láncokkal foglalkozik. A globális ellátási lánccal szembe helyezkedő megoldások egyike a termelői boltok hálózata. Ezen üzletek elsődleges célja, hogy a saját termékeiket közvetítők bevonása nélkül maguk a termelők értékesítsék közvetlenül a végső fogyasztóknak. A disszertáció célja a magyar, az osztrák és a német termelői boltok átfogó elemzése.

This dissertation explores ways to increase consumer trust in food, with a particular focus on short supply chains. In the first unit, those food safety risks could be explored that are likely to cause a loss of trust and therefore drive consumers towards alternative channels. The traditional (global) supply chain can best be modernised through technology, of which the blockchain offers the most advanced solution. It could be used to enhance food traceability, thus increasing consumer confidence by knowing the full story of the product. A simulation model is used to analyse the future trend in the number of consumers interested in this approach. Since the production and sharing of additional information on food products are assumed to be profitable only at the local level, the work examines one form of response to this phenomenon from a logistical approach. Therefore, a significant part of the dissertation is devoted to alternative food supply chains. One of the solutions opposing the global supply chain is the network of farm shops. The primary aim of these shops is to sell their products directly to the final consumer by the producers themselves, without the involvement of intermediaries. This dissertation aims to analyse Hungarian, Austrian and German farm shops comprehensively.