Autizmus spektrumzavarral élő gyerekek szüleinek családi-élettörténeti narratíváinak elemzése
dc.contributor.advisor | Fekete, Zita | |
dc.contributor.advisordept | Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar | hu_HU |
dc.contributor.author | Farkas, Attila | |
dc.contributor.department | DE--Népegészségügyi Kar | hu_HU |
dc.contributor.opponent | Kenyhercz, Flóra | |
dc.contributor.opponent | Lajtos, Linda | |
dc.contributor.opponentdept | Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar | hu_HU |
dc.contributor.opponentdept | Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar | hu_HU |
dc.date.accessioned | 2019-05-31T13:18:40Z | |
dc.date.available | 2019-05-31T13:18:40Z | |
dc.date.created | 2019-04-11 | |
dc.description.abstract | utatásomban két kérdésre kerestem a választ: 1) az autizmus megjelenése, jelenléte hogyan hat a szülők szülői szerepeivel kapcsolatos jelentéstulajdonítására a családi kapcsolatrendszer kontextusában? 2) diagnózis megkapásának narratívájában milyen egyéni és családi szinten értelmezhető motívumok jelennek meg a családi kapcsolatrendszer kontextusában? Az adatgyűjtés során 7 interjút vettem autizmussal élő gyermeket nevelő párokkal, majd ezeket elemeztem kódolással, ill. különböző fajtájú jelentési egységek együttes előfordulási mintázatainak feltárásával. Eredmények: A szülők történetként (nem eseményként) beszélik el az autizmus belépést családjuk életébe. A diagnózis körüli feszültség és a követő időszak egyszerre hozza el a szülői narratíva és a családstruktúra változása a szülők adaptív vagy a helyzet konzerválódását eredményező megküzdését eredményezi. Megjelenik az anya/feleség izolációja és az alrendszerek határainak rigiditása, ami a férj/apa kizáródásával és az anya és a gyermek közötti alrendszerhatárok egybeolvadásával jár együtt. A külső határok átjárhatóbbak lesznek: míg a férj az anyagi biztonságot igyekszik megteremteni, felesége, leginkább anyaszerepében különféle intézményekhez, szakemberekhez fordul segítségért. Különlétükben az feltöltődést esélyét nyújtó, önmagukért végzett cselekvés azonban alig jelenik meg: mindenki külön küzd az adott célért. Javaslatok: fontos a megfelelő egészségpszichológiai tevékenység, amely egyrészt a szupportív légkörben történő korrekt informálást jelenti, másrészt szupportív konzultációt, amely a konstruktív jelentésadást célozhatja meg. Hasznos lehet, ha mindez családi ülések formájában történik. | hu_HU |
dc.description.corrector | gj | |
dc.description.course | egészségpszichológia | hu_HU |
dc.description.courseact | levelező | hu_HU |
dc.description.courselang | magyar | hu_HU |
dc.description.degree | MSc/MA | hu_HU |
dc.format.extent | 75 | hu_HU |
dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/268535 | |
dc.language.iso | hu | hu_HU |
dc.subject | autizmus spektrumzavar | hu_HU |
dc.subject | narratíva | hu_HU |
dc.subject | rendszerszemlélet | hu_HU |
dc.subject | kvalitatív megközelítés | hu_HU |
dc.subject | család | |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Pszichológia | hu_HU |
dc.title | Autizmus spektrumzavarral élő gyerekek szüleinek családi-élettörténeti narratíváinak elemzése | hu_HU |