Regionalizáció és regionalizmus két átalakuló posztszocialista ország, Magyarország és az egykori NDK példáján
| dc.contributor.advisor | Süli-Zakar, István | |
| dc.contributor.author | Kovács, Tibor | |
| dc.contributor.department | Földtudományok doktori iskola | hu |
| dc.contributor.submitterdep | DE--TEK--Természettudományi Kar-- | |
| dc.date.accessioned | 2009-08-10T07:07:51Z | |
| dc.date.available | 2009-08-10T07:07:51Z | |
| dc.date.defended | 2003 | |
| dc.date.issued | 2003 | hu |
| dc.description.abstract | Az 1990-es rendszerváltás után hazánkban (illetve a volt szovjet blokk országaiban) gyökeres politikai, gazdasági, társadalmi és térbeli változások zajlottak le. Ezek a változások, valamint az őket kísérő események a földrajztudomány előtt is új utakat, szerteágazóbb kutatási lehetőségeket nyitottak meg: tématerületem szempontjából feltétlen pozitívumként említendő, hogy az addigi centralizált társadalom- és gazdaságirányítás helyébe egy demokratikus és piacgazdasági modell lépett, ami végre visszahelyezte a társadalmat, a gazdaságot és a politikát a konkrét földrajzi térbe. Az átalakulás sok olyan, korábban alig ismert – vagy ismeretlen, esetleg el nem ismert – problémát és jelenséget idézett elő, amelyek szoros kapcsolatban állnak az időközben jelentősen felértékelődött területiséggel, ezzel is új, addig nem kutatott, érdekes és izgalmas területeket nyitva meg a tudomány előtt. A földrajztudomány homlokterébe kerülve a területiség újra elfoglalta megérdemelt helyét a tudományban, újjáéledt a regionalizáció és regionalizmus kutatásának lehetősége, illetve szükségessége. A rendszerváltás előtti évtizedek a szocialista országokban a területiséget legalábbis másodlagos kérdésként kezelték: a fejlesztési elképzelések elsősorban az ágazatokra, gazdasági szektorokra koncentrálódtak, míg a területiség – kevés kivételtől eltekintve – a háttérbe szorult. A rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági változások azonban új kutatási irányzatok megjelenését is lehetővé tették: hazánk és az egykori szocialista országok jelentős tudományos központjaiban, szellemi műhelyeiben is megindult a területi folyamatok jellegzetességeinek feltárása és elemzése. Értekezésem célja szintén ennek a viszonylag új regionalista kutatási irányzatnak az elemzése két, hasonló történelmi múlttal, ugyanakkor markáns különbségekkel is jellemezhető posztszocialista ország (hazánk és az egykori Német Demokratikus Köztársaság) és egy-egy – az Európai Unió terminológiája szerint NUTS II-szintű – régiójának (Észak-Alföld és Szász-Anhalt tartomány Magdeburgi Kormányzati Körzete [Regierungsbezirk Magdeburg])összehasonlító földrajzi vizsgálata kapcsán. | en |
| dc.format.extent | 156 | en |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/88665 | |
| dc.language.iso | hu | en |
| dc.language.iso | en | en |
| dc.subject | regionalizáció | en |
| dc.subject | regionalizmus | en |
| dc.subject.discipline | Földtudományok | hu |
| dc.subject.sciencefield | Természettudományok | hu |
| dc.title | Regionalizáció és regionalizmus két átalakuló posztszocialista ország, Magyarország és az egykori NDK példáján | en |
| dc.title.translated | - | en |
| dc.type | PhD, doktori értekezés | hu |