Gyógyszer-ellenes antitestek előfordulása és azok jelentősége biológiai terápiában részesülő psoriasisos betegekben

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorGáspár, Krisztián
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Bőrgyógyászati Klinikahu_HU
dc.contributor.authorFinta, Ádám
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Karhu_HU
dc.contributor.opponentVégh, Edit
dc.contributor.opponentKósa, Péter
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Reumatológiai Tanszékhu_HU
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Bőrgyógyászati Klinikahu_HU
dc.date.accessioned2019-09-25T10:27:34Z
dc.date.available2019-09-25T10:27:34Z
dc.date.created2019-05-14
dc.description.abstractBEVEZETÉS: A psoriasis egy nem fertőző, szisztémás, krónikus, immun-mediált, gyulladásos betegség, melynek jelenleg leghatékonyabb terápiája a biológiai terápiás kezelés. A biológiai terápiás szerek ellen termelődő antitestek azonban bizonyítottan csökkentik a terápia hatékonyságát. CÉLKITŰZÉS: Célunk volt megállapítani, hogyha egy biológiai terápiában részesülő psoriasisos betegpopulációban gyógyszer-ellenes antitest (ADA) szintmérést végzünk, akkor ezt a mérést a terápia kezdetétől számítva, milyen időpontban érdemes végeznünk, ahhoz, hogy az egyes gyógyszerek esetében prediktálni tudjuk a gyógyszeren maradást, illetve leesést. MÓDSZER: 85 beteg szérum mintáját vizsgáltuk meg anti-adalimumab, anti-infliximab és anti-etanercept antitestek kimutatása céljából. Megvizsgáltuk és összehasonlítottuk ugyanezen betegek klinikai státuszát a PASI és DLQI értékek alapján a mintavétel idején, majd az azt követő első, második és harmadik évben, továbbá, rögzítettük a gyógyszeres terápián maradás tényét és az arról való leesés okát. Az eredmények szignifikáns voltát statisztikai elemzések segítségével állapítottuk meg. EREDMÉNYEK: Az ADA+ személyek több, mint 30x nagyobb eséllyel hagyták abba a terápiát, mint a negatív értékkel rendelkező betegek. Azok a páciensek, akik a mintavétel idejében pozitív ADA eredményt mutattak, magasabb PASI és DLQI eredményekkel rendelkeztek, mint az antitest negatív csoport tagjai. Ez a különbség megfigyelhető volt a mintavételt követő első és második évben is, valamint a PASI esetén 3. évben is. Míg kialakuló antitest legtöbb esetben az adalimumab terápiában részesülő betegeknél volt megfigyelhető, addig gyógyszerváltás leggyakrabban az etanercept esetében következett be. ÖSSZEFOGLALÁS: Tanulmányunk, a szakirodalomban talált eredményekkel összhangban megerősítette, hogy a gyógyszer ellenes antitestek jelenléte fontos oki tényezőként szerepelhet a terápia elhagyásában. Azt mondhatjuk, hogy mindenképpen hasznos lehet az antitest szintek meghatározása biológiai terápiában részesülő betegek körében a terápiától számított első év végén valamint másfél év múlva is, hiszen az ADA+ betegek körében átlagosan 2 év körül történik hatásvesztés.hu_HU
dc.description.courseáltalános orvoshu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeegységes, osztatlanhu_HU
dc.format.extent43hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/273736
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectpsoriasishu_HU
dc.subjectpikkelysömörhu_HU
dc.subjectbiológiai terápiahu_HU
dc.subjectgyógyszer-ellenes antitestekhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudományhu_HU
dc.titleGyógyszer-ellenes antitestek előfordulása és azok jelentősége biológiai terápiában részesülő psoriasisos betegekbenhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)