Ma a cigány diplomások aránya meglehetősen alacsony más hazai kisebbségek és a többségi társadalom diplomával rendelkező rétegének arányához képest. Ez az arányszám alig válto-zott az elmúlt évtizedekben annak ellenére, hogy számos oktatáspolitikai intézkedés történt magasabb iskolai végzettségük elérése érdekében. Mindez azért jelent gondot, mert a jövő társadalmában egyre meghatározóbb szerepet játszik a tudás; egyfajta jogosítvány szerepét tölti be a munkaerőpiacon. A megfelelő iskolai végzettség hiányában az egyén nem jut mun-kához, nem vehet részt magasabb szintű tovább- és átképzéseken, nem tud hosszú távon aktív részese maradni a munkaerőpiacnak, ami tartós munkanélküliséghez, anyagi gon-dokhoz és egyben a társadalomból való kirekesztődéshez vezethet. Jelenleg a cigány kisebb-ség elkülönülő helyzete indokolja, hogy további vizsgálat tárgya legyen ez a probléma. Ennek tükrében a dolgozat az európai és hazai cigányság oktatási és társadalmi helyze-tének összefüggéseit vizsgálja, valamint célja a siker szempontjából feltárni a felsőoktatási statisztikai adatok hátterét, illetve felvázolni a tipikus életutak bemutatása mellett azt, hogy az ezredforduló környékén a hazai cigány értelmiségiek életében melyek voltak azok az indikátorok, amelyek előmozdították iskolai karrierjüket. Továbbá a dolgozat arra keresi a választ, hogy a gyenge kulturális, információs és gazdasági tőkét hogyan lehet maximálisan felhasználni az iskolában a minél sikeresebb tanulmányi eredmény elérése érdekében; van-e az értelmiségi létnek életmódváltoztató, illetve integráló szerepe; valamint lehetséges-e a cigány közösségeknél olyan segítségnyújtási formákat alkalmazni, amelyek szakítanak az asszimiláló tradíciókkal, s kulturális közösségként és kisebbségként ismerik el őket. A kutatás hipotézisei: 1) Azért nem történt változás az elmúlt évtizedekben a cigány diplomások arányszámában - annak ellenére, hogy egyre többen tanulnak tovább -, mert sokan az integrálódás útján eltévedve, az asszimiláció áldozatai lettek. 2) Egy népcsoport iskolai előmenetelét leginkább a kulturális öröksége, a tanuláshoz való tradicionális viszonya határozza meg. 3) A cigány fiatal elidegenedettnek érzi magát a magyar iskolarendszertől, ami kihat iskolai előmenetelére. 4) A cigány fiatalok úgy érzik, hogy értelmiségi pályára lépni nem feltétlen éri meg a mai magyar társadalomban (anyagi és társadalmi megbecsültség, diszkrimináció), ezért nem motiváltak a továbbtanulása. 5) Kimutathatók tipikus életutak a cigány diplomások esetében, melyek elvezetnek a diplomáig. A tipikus életutak meghatározása információt nyújthat az oktatáspolitikusok számára arról, hogy melyek azok a tényezők, amelyekre érdemes odafigyelni a cigány fiatalok életében, hogy sikeresebbek legyenek az iskolában.

Today the rate of Gypsy graduates is rather low compared to the rate of other graduates from the majority society and other minorities living in Hungary. This rate has changed almost nothing during the previous decades in spite of the educational policies concerning the increase of their educational level. In the interest of getting over social disadvantages (unemployment, poverty, exclusion etc.), the importance of education is essential. School is not only a device that helps you to gain education but also a device to get to know the many different cultures in a society. At present the isolated and excluded position of the Gypsies motivates further researches. The aim of the dissertation is to reveal the background of higher education statistics from the view of success, and moreover to outline the typical life courses of the Gypsy graduates, and collect the indicators that support their school achievement at the turn of the 20th century in Hungary. There is also examined how the weak cultural, economic and information capitols can be maximally used at school to have better achievement. Other questions are whether the degree can change their lifestyles, and does it integrate or not, whether the society can acknowledge them as ethnic minorities, and at last how to support them the way that not to assimilate them but rather strengthen their identity. There were five hypothesis proved in the research: 1) During the previous decades there has not been almost any changes in the rate of the Gypsy graduates in Hungary, despite the fact that there are more and more Gypsies in higher education. Therefore it can be stated that Gypsy graduates tend to assimilate themselves to the majority society. 2) The school achievement of the Gypsies is mostly determined by their cultural heritage and their attitude to learning. 3) The young Gypsies feel themselves estranged from the Hungarian school system, which has an influence on their school achievement. 4) Gypsies believe that today it is not worth getting a degree as a Gypsy in Hungary because of labour market discrimination, low prestige and low salary, therefore, the young talented Gypsies are not motivated to go on further education . 5) Typical life models can be detected concerning the Gypsy graduates. The determination of typical life courses deriving form the research can help education policies to reveal the main indicators that influence the school achievement of Gypsy children.