Az értekezés aktualitását az adja, hogy az Európa Tanács által 2000-ben megalkotott és Magyarország által 2005-ben ratifikált Európai Tájegyezmény, valamint az annak nyomán megszülető Nemzeti Tájstratégia (20172026) egyaránt hangsúlyozza a táji szempontok integrált érvényesítésének, a tájhoz kötődő társadalmi érzékenység erősítésének és a fenntartható tájhasználat előmozdításának jelentőségét. E célok megvalósításában a turizmus kiemelt szerepet tölt be, hiszen amellett, hogy láthatóvá teszi és formálja a tájat, tudás- és élményalapú tapasztalatok nyújtásával az iránta megnyilvánuló érzékenység és felelősségvállalás elmélyülését is elősegíti. A turisztikai információközvetítés máig meghatározó eszközeinek számító útikönyvek fontos szerepet töltenek be a tájról alkotott kép kialakulásában, illetve alakításában. Kutatásom újszerűsége a tájreprezentáció útikönyvekben, longitudinális elemzéssel és transzdiszciplináris megközelítéssel való vizsgálatában rejlik. Témaválasztásomat mindezek mellett személyes érintettségem magyarázza, hiszen tájvédő geográfusként és turisztikai szakértőként korábbi kutatásaim és publikációim is e két terület kapcsolatára fókuszáltak. A fentiek alapján doktori értekezésem célkitűzése az útikönyvek turizmusban és tájértelmezésben betöltött szerepének feltárása, valamint a Dunakanyar tájreprezentációjának történeti vizsgálata. Ezek elérése érdekében elméleti, empirikus és módszertani célokat egyaránt megfogalmaztam. Elméleti célként az útikönyvek konceptuális jellemzőinek értékelő elemzését, valamint tartalmi és funkcionális sokszínűségük, illetve azok időbeli változásainak feltárását tűztem ki. Empirikus célként a Dunakanyar különböző történeti korszakokból származó útikönyveinek összehasonlító elemzését határoztam meg annak érdekében, hogy feltárjam a térség értelmezésének, turisztikai fejlődésének, valamint a táj szöveges és képi reprezentációjának változásait. Vizsgáltam továbbá, hogy az útikönyvek miként tükrözik a turisztikai fogyasztás és a tájhasználat átalakulását. Módszertani célként olyan, táj- és turizmusföldrajzi szempontokat egyaránt integráló vizsgálati keret kidolgozására törekedtem, amely alkalmas az útikönyvek formai, tartalmi és vizuális elemeinek komplex elemzésére, valamint hozzájárul az útikönyvek turizmuskutatásban és tájreprezentációs vizsgálatokban történő alkalmazhatóságának igazolásához.

The relevance of the dissertation stems from the fact that both the European Landscape Convention, adopted by the Council of Europe in 2000 and ratified by Hungary in 2005, and the National Landscape Strategy (2017–2026) emphasize the importance of integrating landscape considerations into decision-making processes, strengthening landscape-related social awareness, and promoting sustainable landscape management. Tourism plays a key role in achieving these objectives, as it not only makes landscapes visible and contributes to their transformation, but also fosters landscape awareness and responsibility through the provision of knowledge- and experience-based encounters. Guidebooks, which remain important tools of tourism information provision, play a significant role in the formation and shaping of landscape perceptions. The novelty of the research lies in examining landscape representation through guidebooks using a longitudinal and transdisciplinary approach. In addition, my choice of topic was motivated by personal involvement, as both my academic background in landscape geography and tourism, and my previous research and publications, have focused on the interrelationships between these two fields. Based on the above, the aim of my doctoral dissertation is to explore the role of guidebooks in tourism and landscape interpretation, as well as to examine the historical representation of the Danube Bend landscape. To achieve these objectives, I have formulated theoretical, empirical, and methodological goals alike. The theoretical objective was to provide a critical analysis of the conceptual characteristics of guidebooks and to explore their content-related and functional diversity, as well as the changes they have undergone over time. The empirical objective was to conduct a comparative analysis of guidebooks from different historical periods in order to reveal changes in the interpretation of the Danube Bend, the development of tourism in the region, and the textual and visual representation of its landscape. The research also examined how guidebooks reflect transformations in tourism consumption and landscape use. The methodological objective was to develop an analytical framework integrating both landscape-geographical and tourism-geographical perspectives, capable of supporting the comprehensive analysis of the formal, content-related, and visual elements of guidebooks, while also demonstrating their applicability in tourism research and landscape representation studies.