Magyarország az európai közlekedési folyosók rendszerében, különös tekintettel a közúti közlekedésre

Abstract

Dolgozatomban az európai közlekedési folyosókról és azok rendszerének Magyarországi kapcsolatáról írtam. Az első fejezetben tisztáztam a közlekedés fogalmát és az azzal kapcsolatos alapfogalmakat. Majd kitértem a széleskörű közlekedésföldrajzi ismeretek fontosságára a szállítmányozásban. Magyarország tengeri kikötő nélküli, kontinentális földrajzi helyzetű ország, így a tengerentúli forgalmában kiemelkedően fontos szerepet játszanak a szomszédos és tranzit országok, így a közlekedésföldrajzi kapcsolataink is nagy hangsúlyt kapnak. A második fejezet a közúti közlekedés jelentőségéről szólt a különböző közlekedési és fuvarozási ágazatok között mind a hazai árufuvarozásban, mind pedig a nemzetközi kereskedelemben. A következő fejezetben az Európai folyosók rendszerének (TEN – azon belül a TEN-T –, PEN, TINA) és útvonalainak létrejöttének okairól, ezek kialakulásának történeti hátteréről, felépítéséről, céljairól, jelentőségéről és lényegi meghatározásairól írtam. A negyedik fejezetben Magyarország – az első fejezetben már említett – közlekedésföldrajzi helyzetéből adódó külkereskedelmi szempontból fontos 6 fő árufuvarozási irányát és azok jellemzőit tekintettem át részletesen. A fejezet következő részében az országunk külkereskedelméhez elengedhetetlen közlekedési kapcsolatokat jelentő tranzit utak Magyarországi vonatkozásairól írtam. Hazánkon négy nemzetközi közlekedési folyosó (IV, V, VII és X-es számú folyosó) halad át, amelyek mindegyike érinti fővárosunkat, Budapestet. Bővebben kifejtettem az egyes folyosók Magyarországi szakaszainak útvonalait, így azt, hogy mely országhatártól lépnek hazánk területére, milyen autópálya- és főútszakaszokon keresztül haladnak az ország területén, hol egyesülnek az egyes szakaszok, és végül, hogy mely országhatáron keresztül hagyják el Magyarországot. A VII-es számú folyosó esetében – ami az Északi-tengert a Fekete tengerrel összekötő vízi út –, a hazai szakaszt érintő belvízi kikötőket ismertettem. Összesítettem a közúti gerinchálózat vonalvezetését (később részletezve az ezekhez tartozó gyorsforgalmi és főutakat), a Magyarországon áthaladó tranzit utakat és egy ábrával szemléltettem a Helsinki folyosók, valamint a TEN-T hálózat Magyarországi elemeit. A folyosók közúti elemei lefedik a hazai autópálya-hálózatot. Az utolsó fejezetben az európai és magyarországi közlekedéspolitikáról írtam, mivel a szállítmányozási és fuvarozási feladatok hatékony elvégzéséhez nem csak az adott térség közlekedésföldrajzi jellemzőit kell ismerni, hanem folyamatosan figyelemmel kell kísérni a közlekedéspolitika által meghatározott fejlesztési terveket, elképzeléseket. Mivel a közlekedéspolitika a közlekedésfejlesztési tervben valósul meg, ezért ebben a fejezetben ismertettem a Magyarországot érintő 4 kiemelt TINA-projektet.