Magyarország az európai közlekedési folyosók rendszerében, különös tekintettel a közúti közlekedésre

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorTerjék, László
dc.contributor.authorMohsin-Abdullrahim, Bettina
dc.contributor.departmentDE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karhu_HU
dc.date.accessioned2016-04-29T13:44:09Z
dc.date.available2016-04-29T13:44:09Z
dc.date.created2016
dc.description.abstractDolgozatomban az európai közlekedési folyosókról és azok rendszerének Magyarországi kapcsolatáról írtam. Az első fejezetben tisztáztam a közlekedés fogalmát és az azzal kapcsolatos alapfogalmakat. Majd kitértem a széleskörű közlekedésföldrajzi ismeretek fontosságára a szállítmányozásban. Magyarország tengeri kikötő nélküli, kontinentális földrajzi helyzetű ország, így a tengerentúli forgalmában kiemelkedően fontos szerepet játszanak a szomszédos és tranzit országok, így a közlekedésföldrajzi kapcsolataink is nagy hangsúlyt kapnak. A második fejezet a közúti közlekedés jelentőségéről szólt a különböző közlekedési és fuvarozási ágazatok között mind a hazai árufuvarozásban, mind pedig a nemzetközi kereskedelemben. A következő fejezetben az Európai folyosók rendszerének (TEN – azon belül a TEN-T –, PEN, TINA) és útvonalainak létrejöttének okairól, ezek kialakulásának történeti hátteréről, felépítéséről, céljairól, jelentőségéről és lényegi meghatározásairól írtam. A negyedik fejezetben Magyarország – az első fejezetben már említett – közlekedésföldrajzi helyzetéből adódó külkereskedelmi szempontból fontos 6 fő árufuvarozási irányát és azok jellemzőit tekintettem át részletesen. A fejezet következő részében az országunk külkereskedelméhez elengedhetetlen közlekedési kapcsolatokat jelentő tranzit utak Magyarországi vonatkozásairól írtam. Hazánkon négy nemzetközi közlekedési folyosó (IV, V, VII és X-es számú folyosó) halad át, amelyek mindegyike érinti fővárosunkat, Budapestet. Bővebben kifejtettem az egyes folyosók Magyarországi szakaszainak útvonalait, így azt, hogy mely országhatártól lépnek hazánk területére, milyen autópálya- és főútszakaszokon keresztül haladnak az ország területén, hol egyesülnek az egyes szakaszok, és végül, hogy mely országhatáron keresztül hagyják el Magyarországot. A VII-es számú folyosó esetében – ami az Északi-tengert a Fekete tengerrel összekötő vízi út –, a hazai szakaszt érintő belvízi kikötőket ismertettem. Összesítettem a közúti gerinchálózat vonalvezetését (később részletezve az ezekhez tartozó gyorsforgalmi és főutakat), a Magyarországon áthaladó tranzit utakat és egy ábrával szemléltettem a Helsinki folyosók, valamint a TEN-T hálózat Magyarországi elemeit. A folyosók közúti elemei lefedik a hazai autópálya-hálózatot. Az utolsó fejezetben az európai és magyarországi közlekedéspolitikáról írtam, mivel a szállítmányozási és fuvarozási feladatok hatékony elvégzéséhez nem csak az adott térség közlekedésföldrajzi jellemzőit kell ismerni, hanem folyamatosan figyelemmel kell kísérni a közlekedéspolitika által meghatározott fejlesztési terveket, elképzeléseket. Mivel a közlekedéspolitika a közlekedésfejlesztési tervben valósul meg, ezért ebben a fejezetben ismertettem a Magyarországot érintő 4 kiemelt TINA-projektet.hu_HU
dc.description.courseNemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szakhu_HU
dc.description.degreefelsőoktatási szakképzéshu_HU
dc.format.extent75hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/226091
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjecttranszeurópaihu_HU
dc.subjectközlekedési folyosóhu_HU
dc.subjectközúti közlekedéshu_HU
dc.subjecttranzit útvonalhu_HU
dc.subjectközlekedésföldrajzhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Közgazdaságtudományhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Társadalomtudományokhu_HU
dc.titleMagyarország az európai közlekedési folyosók rendszerében, különös tekintettel a közúti közlekedésrehu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)