A debreceni gyengénlátók általános iskolájának félévszázada
Absztrakt
Amikor én 1987-ben Debrecenbe kerültem, az iskolás éveimet a Gyengénlátók Általános Iskola és Nevelőotthonában végeztem, amelynek a neve később Dr. Kettesy Aladár Általános Iskola és Diákotthon lett. Az itt töltött évek és a későbbiek is megkönnyítették a dolgozatom témaválasztását – egykori kedves iskolám múltját és jelenét mutatom be egy rövid neveléstörténeti bevezetés után. Egykori iskolám történetének bemutatásával azt szeretném elérni, hogy szakdolgozatomon keresztül az éplátók megismerjék a gyengénlátókat és magát az intézményt is, hogy mivel foglalkozik az iskola és a pedagógus az intézmény falain belül és azon kívül is, és hogyan változott az intézmény profilja az elmúlt 50 év során. A dolgozat első szakasza a neveléstörténet szakirodalmán túl a sajátos nevelési igényű tanulók; azon belül kiemelten a látássérültek oktatásával-nevelésével foglalkozó forrásokra épül. A munkám szempontjából hangsúlyos, a látássérültek magyarországi oktatásának-nevelésének történetével zárul az első rész. A második szakasz a debreceni gyengénlátók általános iskolájának első 25 évét mutatja be. A harmadik rész az intézet működésében bekövetkezett nagymértékű változást ismerteti. Mivel a dolgozat témájából adódóan érinti a szociális érzékenyítés kérdéskörét, a szekunder kutatás mellett primer kutatást is végeztem, interjúkat készítettem volt és jelenlegi diákkal, mindkettőjük szüleivel, valamint felkerestem az intézmény jelenlegi intézményvezetőhelyettesét is. A második és harmadik szakaszban megjelenik a szegregált és integrált oktatás-nevelés problémaköre is, elsősorban az érzékszervi fogyatékossággal élő tanulók szempontjából vizsgálva a kérdést. A dolgozat negyedik részében két, az iskola életében meghatározó jelentőségű embert mutatok be. Az összegzésben a primer és szekunder kutatások eredményeiből következtetéseket fogalmazok meg, e mellett további kutatásra érdemes területeket jelölök meg. Munkám végül az irodalomjegyzékkel és a mellékletekkel fejeződik be.