Vizsgálataim céljának azt tűztem ki, hogy a mézre vonatkozó hatályos minőségi jellemzők határértékét specifikusan az akácmézre próbáljam megadni. Ennek érdekében vizsgáltam 11 akácmézet, melyek közül 8 méhészektől származik, 3 pedig kereskedelmi egységekből. A három bolti méz mindegyike 2008-as szüretelésű lehet, a termelői mézek közül csak a 11-es minta, a többi 2007-es pergetésű, kivétel az 5-ös (2005) és a 6-os (2006) minta. A következő paraméterekre terjedt ki a vizsgálatom: nedvesség- és összes cukortartalom, pH érték, savfok, elemtartalom, elektromos vezetőképesség, prolin tartalom, HMF-érték és diasztáz-aktivitás. A Magyar Élelmiszerkönyvben meghatározott minimum 60%-ot, az akácméz esetében meg lehetne emelni, pl. minimum 70%-ra a kapott eredmények alapján. Vizsgálataim azt is bebizonyították, hogy szoros pozitív korreláció van a vezetőképesség és a káliumtartalom között, ebből arra lehet következtetni, hogy erre az értékre nagyban hat a földrajzi eredete. A HMF-tartalmat a pörgetést követő első évben érdemes megmérni, hogy később ne lehessen kimagyarázni a magas eredményt az eltelt idővel. A magyar előírás 40mg/kg-ot engedélyez, de vannak országok, ahol ez az érték maximum 15 mg/kg. Indokoltnak látom nálunk is bevezetni ezt a határértéket az akácméznél. A prolin-tartalom és a diasztáz-aktivitás vizsgálata során kapott eredményeim annyira eltérőek, hogy sajnos nem lehet belőlük messzemenő következtetéseket levonni.