A dicséret hatása és kapcsolata a "mindset" elmélettel, különös tekintettel az intelligencia formálhatóságára

Abstract

Kétféle gondolkodásmód létezik Carol Dweck (2006) kutatásai szerint: a „fixed”, azaz stabil, behatárolt látásmód kudarckerülő, sikereit, de hibáit is belső tulajdonságnak tekinti, így adott esetben kevésbé kitartó, a külső eredményekért dolgozik. Ezzel szemben a „growth” nyitott gondolkodásmód, a kudarcot a helyzetnek, szituációnak titulálja, tudásvágy jellemzi, elsősorban fejlődni szeretne, amit igyekezetével tehet meg, és ezzel tisztában is van. A szülők pedig könnyen és akaratlanul is befolyásolják gyermekeiket, sokszor pont a rossz irányba, rossz „mindset” felé tolva őket. (Ricci, 2013) A dolgozatomban leírt kísérletet Mueller és Dweck (1996) tanulmánya alapján állítottam össze. Az eredményeim legfontosabb megállapításai, hogy bár nem szignifikánsan, de a dinamika szintjén látszik a különböző dicséret (fejlődésorientált vagy rögzült beállítódást előhívó) befolyása a feladatválasztásra. A tanulók mindset-kérdőív által mért beállítódására azonban szignifikánsan hatott a dicséret, akit az erőfeszítései alapján, azt kiemelve dicsértem, annak gondolkodásmódja elmozdult a fejlődésorientált felé.