Kezességi szerződés az új Ptk-ban
| dc.contributor.advisor | Varga, Nelli | |
| dc.contributor.author | Balázsné Kovács, Anikó | |
| dc.contributor.department | DE--Állam- és Jogtudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2018-08-22T09:15:30Z | |
| dc.date.available | 2018-08-22T09:15:30Z | |
| dc.date.created | 2018 | |
| dc.description.abstract | Szakdolgozatom témája a kezességi szerződés szabályozása az új Ptk-ban. A kezesség a mindennapi és az üzleti életben gyakran alkalmazott szerződési biztosíték, melynek szerepe és jelentősége vitathatatlan. A gazdasági élet fejlődése megkívánja, hogy a biztosítéki szerződések terjeskörűen legyenek szabályozva. Ezt az állítást támasztja alá az, hogy a kezességi szerződés a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) a kötelmi jog különös részében, az egyes szerződések között, önálló fejezetben került szabályozásra, míg az 1959-es Ptk. a kezességet a kötelmi jog általános szabályai között, mint a szerződést biztosító mellékkötelezettségek egyikét tárgyalta. A római jog óta ismert, a legfontosabb személyi biztosítéknak számító kezesség az új Ptk-ban az eddigiekhez képest részletesebb szabályozást nyert, melyet a dolgozatomban igyekszek átfogóan bemutatni. A kezesi konstrukció alapja, hogy a kezesség egy járulékos kötelem, ami egy főkötelem biztosítékául jön létre, és annak nemteljesítésekor áll be a kezesi felelősség. A kezességi szerződés az új Ptk-ban a korábbi szabályozásokhoz képest sokkal kiterjedtebb, ezért a kezességet érintő valamennyi rendelkezésre igyekeztem kitérni, kezdve a kezesség fogalmával, melynek nincs egységes meghatározása, nincs egyetlen irányadó fogalma, a jogirodalom ezért igyekszik a kezességi jogviszony tartalmából kiindulni és ebből kialakítani egy meghatározást. A kezesség idegen tartozásért vállalt szubszidiárius helytállási kötelezettség, amelyet járulékosság jellemez és a kötelezett helyett teljesítő kezest főszabály szerint megtérítési igény illet meg a főadóssal szemben. A kezesség egyik fő jellemzője a járulékosság, így annak teljes körű bemutatásra törekszek, ezen túl a dolgozatomban igyekszek bemutatni a jogosultat terhelő tájékoztatási kötelezettséget, a kezesség formáit, ideértve az 1959-es Ptk-ban szabályozott és az új Ptk-ban kialakított valamennyi típust. Kitérek a kezes teljesítésére, a kezességi jogviszony tartamára, több kezes viszonyára, a kezes szabadulására és a kezesség megszűnésére. | hu_HU |
| dc.description.corrector | N.I. | |
| dc.description.course | jogász | hu_HU |
| dc.description.degree | egységes, osztatlan | hu_HU |
| dc.format.extent | 46 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/256111 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | kezesség | hu_HU |
| dc.subject | Ptk | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Jogtudomány::Polgári jog | hu_HU |
| dc.title | Kezességi szerződés az új Ptk-ban | hu_HU |