A klasszika virágai

A tétel rövid nézete
dc.contributor.authorOnder, Csaba
dc.contributor.editorBitskey, István
dc.contributor.editorGörömbei, András
dc.contributor.permittedbySzajbély, Mihály
dc.date.accessioned2011-01-05T15:09:08Z
dc.date.available2011-01-05T15:09:08Z
dc.date.issued2003
dc.description.abstractA klasszika virágai - vagyis a versgyűjtemények. A virágmetaforika nem véletlen: a görög anthología szó válogatott virágokat, virágcsokrot jelent. Amit ez a szó jelölni kíván, az a versgyűjtemény - akár egy szerző verseskötetéről legyen is szó, akár (mint manapság leginkább) több szerzőéről (lásd: antológia). Ebben a könyvben az előbbi értelemben vett versgyűjteményekről lesz majd szó, a magyar klasszika, vagyis nagyjából a 18/19. század fordulójának olyan jelenségeiről, amelyeket koncepciózusan, vagy az alcímben megadott fogalmak által tematizáltan, még nem tárgyalt irodalomtörténeti elbeszélés. Az alcím elemei (anthología, praetexta, narratíva) valahogyan mind a versgyűjtemény olvasásához kapcsolódnak, a könyv legfontosabb és legjellemzőbb szempontjait jelölve meg. A könyv a versgyűjteményeket olvasva kísérletet tesz a peritextuális szerzői retorika, illetve a peritextusok és a gyűjtemények szövegének együttese révén létrejövő olvasási szerződések vizsgálatára, egy lehetséges versgyűjteményi diszkurzus elbeszélésével együtt.hu_HU
dc.description.tableofcontentsElöljáró beszédek, 11-20. Első rész, Kazinczy csokráról és Esterházy kelgyójáról, Mi is az anthología és hogyan is olvassuk ?, 21. „A'hogy' a' bokrétakötő a' maga virágait", 21. 'anthología' vs. 'chronología', 21-24. Pierre Ménard másol, avagy a spontaneitás visszaállítása, 25-28. A versgyűjtemény mint szöveg olvasása, 29. Jauss és a Romlás virágai, 29-33. Olvasni egy versgyűjteményt, 34-36. Exkurzus: Hogyan harap enfarkába a posztmodern „kelgyó"?, 37. Esterházy, amint Esterházyt másol, 38-40. Kelgyók és/vagy kígyók?, 41-43. A Tartalom-mutató 'magányossága', 44-48. „...kertemből való virágotskák...", Az „Aut prodesse volunt aut delectare poetae" peritextuális retorikája, 49. Kötés és oldás, 49. Paratextualitás, 49. Paratextus = peritextus + epitextus, 49-54. Minipiknik: Grófi szérűk, 55-60. Peritextualitás a századvégen, 61-63. Peritextuális retorika, 64. Identifikáció és olvasási ajánlás, 64-68. Korlátozott analízis, 69-72. Poéták és tákolmányok, 73-74. A poéta hivatása és a helyes mű, 74-77. A horatiusi 'helyes mű', 78-81. Bokréták és bokrétakötők, 82-87. A 'helyes rend' diszkurzusai, 88-93. Bokrétakötők, Szerzői identifikációs retorika, 94. A szerző neve, 94. A szerző nevei, 94-95. A név helye, 96-97. A név írása és a tipográfia, 97-98. Ajánló levelek és versek, 99-102. A kiadói névadás, 103-104. A szerkesztő neve?, 105-106. Himfy vagy Kisfaludy?, Anonimia és pszeudonimia, 107-113. Egy magán(y)mitológus túlsúlya, Berzsenyi identifikációs stratégiájáról, 114-118. Exkurzus: A csábítók csábulása: az identifik[á]ció, 119. Identifikáció és identifikció, 119-121. „...amelyet ragyogóan tudunk...", Kölcsey: Előbeszéd, 122-131. Bokréták, Peritextuális olvasási ajánlások, 132. Az olvasási ajánlás peritextuális helyei, direkt és indirekt alakzatok, 132-133. Direkt alakzatok: címek, alcímek, műfaji kódok, 133-136. Indirekt formák: tipográfia, tördelés, tartalomjegyzék, 137-138. A megszólított olvasó, 139-140. Az 'egyéltűek képletei', 141. 'Deáki mód', 141-148. 'Magyar versek', 149-154. 'Holmik', 155-159. 'Elegyes versek', 160-166. Piknik: A Bessenyei György Társasága mint elbeszélés, Az episztolagyűjtemények, 167-177. Exkurzus: „ . . .virággá változtatni...", Dayka Gábor kéziratos gyűjteményéről, 178-179. A 'Deáki' és a 'Magyar mód', 180-182. 'Fürtözés' és 'leplezés', 183-186. Harmadik rész, „...magától fordul, fodrosodik...", [Poszt] klasszicista gyűjtemények, A „kétéltű" képlete, Lilla: folytonosság vagy fordulat?, 187-188. A Poétái Munkák peritextusai, 188-193. A peritextus újrafunkcionalizálódása a Dorottya előtt, 194-198. A „Poétái Román", Ahogy Csokonai a Himfyt olvassa, 199-206. Piknik: Ziza, Liza és Tuba, Lilla- és Himfy-parafrázisok, 207-214. „Maga magának mese", Ahogy Himfy írja [és olvassa] a Keserveket, 215. A' Kesergő Szerelem peritextusai, 216-221. A Szerelmek elbeszélése, 222-223. 'Napló versekben', 224-227. Piknik: A' Tsókok egy mondatáról, 228-241. „...Tündér világtükör...", Ahogy Berzsenyi Berzsenyit olvashat, 242. „dem Tone nach"?, 242-250. Berzsenyi, a jófiú, 251-256. Exkurzus: A hibridium, Vegyületek, tündék és harmóniák, 257-264. Zárlat, 265-266. Bibliográfia, 267-278. Forrásjegyzék, 279-286. Névmutató, 287-290.hu_HU
dc.format.extentpage292 p.hu_HU
dc.identifier.isbn963 472 685 2
dc.identifier.issn1217-0380
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/101396
dc.language.isohuhu_HU
dc.publisherKossuth Egyetemi Kiadóhu_HU
dc.publisher.placeDebrecenhu_HU
dc.relation.volume28.hu_HU
dc.subjectirodalomtörténethu_HU
dc.subjectklasszicizmushu_HU
dc.subjectklasszikahu_HU
dc.subjectintertextualitáshu_HU
dc.subjectKazinczy Ferenchu_HU
dc.subjectEsterházy Péterhu_HU
dc.titleA klasszika virágaihu_HU
dc.title.seriesCsokonai könyvtár (Bibliotheca studiorum litterarium)hu_HU
dc.title.subtitleanthología - praetexta - narratívahu_HU
dc.typeBookhu_HU
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nem elérhető
Név:
CSK028.pdf
Méret:
9.48 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Csokonai Könyvtár 28.
Letöltés
Gyűjtemények
Csokonai Könyvtár