Tobramycin gyártásközi minták analízisére szolgáló alternatív kromatográfiás és spektrofotometriás módszerek fejlesztése és összehasonlítása

dc.contributor.advisorParagh, Ágota
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Klinikai Kutató Központhu_HU
dc.contributor.advisordeptTEVA Gyógyszergyár Zrt.hu_HU
dc.contributor.authorMiskolczi, Orsolya
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Karhu_HU
dc.contributor.opponentBak, István
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerhatástani Tanszékhu_HU
dc.date.accessioned2017-01-16T10:23:51Z
dc.date.available2017-01-16T10:23:51Z
dc.date.created2016
dc.description.abstractAz intermedier minták komplex összetétele miatt, vizsgálatuk, nagy körültekintést szakmai tudást, és nem utolsó sorban fejlett analitikai berendezéseket kíván. Jelenleg a gyártásközi minták, hatóanyag és szennyező tartalom vizsgálatának nagy százaléka kromatográfiás módszerekkel történik. Ezen technikákról köztudott mindamellett, hogy megbízhatóak, és pontos eredményeket adnak, munka, anyag, idő és energiaigényes műveletek. Az utóbbi évtizedekben kezdett elterjedni a NIR technika a vegyiparban, élelmiszeriparban, az gyógyszeriparban valamint az orvosi képalkotó diagnosztikában is. Munkám során ismerkedtem meg az off-line NIR adta lehetőségekkel, mellyel egyszerűbbé tehető sok minta analízise. Diplomamunkám készítése során arra törekedtem, hogy 2 olyan intermedier minta napi vizsgálatát tegyem egyszerűbbé és takarékosabbá, melyeket eddig kromatográfiás módszerrel mértünk. A HPLC-s minta előkészítés alkalmával származékképzési reakciót kell végrehajtanunk a mintában, mivel a Tobramycin nem tartalmaz UV aktív kromofor csoportokat. Azonban ez a reakció nagyon megnöveli az analízis hibáját és a mérés idejét. Két Tobramycin intermedier minta vizsgálatára fejlesztettem módszert off-line NIR készülék segítségével. A kalibráció a 2 minta hatóanyag tartalom meghatározására készült. melynek referenciamódszere a HPLC-s hatóanyag tartalom meghatározás volt. A 17-es minta esetében a NIR-rel mért spektrumokból felvett pontok nagy szórást mutattak a kalibrációs egyenes ábráján, így ez a kalibráció jelenleg még nem használható hatóanyag tartalom meghatározásra. A 42-es minta vizsgálata során olyan kalibrációt sikerült építenem, melynek robosztussága bizonyítható. A spektrumokat szimbolizáló pontok a kalibrációs egyeneshez közel helyezkednek el, minimális szóródással. Ez módszer alkalmas lehet hatóanyag tartalom meghatározására a közeljövőben. Arra a következtetésre jutottam, hogy a NIR vizsgálatokkal, sokkal egyszerűbbé, gyorsabbá és költségtakarékosabbá tehetem a méréseket, megfelelő, és termék specifikus kalibráció, módszerek építésével.hu_HU
dc.description.courseklinikai laboratóriumi kutató mesterképzéshu_HU
dc.description.courseactlevelezőhu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent39hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/234064
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectTobramycinhu_HU
dc.subjectNIRhu_HU
dc.subjectSPEKTROFOTOMETRIAhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Fizika::Molekulafizikahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudomány::Farmakológiahu_HU
dc.titleTobramycin gyártásközi minták analízisére szolgáló alternatív kromatográfiás és spektrofotometriás módszerek fejlesztése és összehasonlításahu_HU
Fájlok