A kutatás tárgyát Macedónia azon nemzeti és nemzetközi konfliktusai jelentették, amelyek leginkább befolyásolták és a mai napig befolyásolják az állam fejlődését, kiemelve a görög–macedón névvitaként elhíresült, rendkívül összetett regionális jogi, diplomáciai és politikai konfliktusrendszert, a macedón-bolgár reláció macedón nemzeti identitást, macedón nyelvet, macedón kisebbséget érintő szegmenseit, valamint a macedóniai albán kisebbség jogainak kiszélesítése nyomán kialakult ellentéteket. A három vizsgált konfliktusrendszeren túl Macedónia egyéb vitás relációi – ilyen például a Szerbiával évtizedek óta lezáratlan egyházügyi kérdései, vagy a Koszovóval sokáig lezáratlan határvitája – is bemutatásra kerülhettek volna, ugyanakkor ezekkel ellentétben a görög, a bolgár és az albán reláció megkérdőjelezhetetlenül befolyásolta és befolyásolhatja a jövőben a macedón állam területi, identitásbeli és alkotmányos identitását, szuverenitását, berendezkedését. The subject of my research was those national and international conflicts of Macedonia which altered and affected the development of the statehood, with an emphasis to the infamous Macedonian-Greek name dispute, which’s complexity transform it into a regional legal, diplomatic and political conflict system. The subject of the research covers the issues of the Macedonian national identity, the Macedonian language and the status of the Macedonian minority presented through the Macedonian-Bulgarian relation, and the discords resulted by the attempts to expand the collective rights of the Albanian minority in Macedonia. Beyond the three examined conflict systems Macedonia’s other problematic relations, such as the unsettled church affairs with Serbia, or the long outstanding former border conflict with Kosovo, could have been presented as well, however in contrast with the Bulgarian, Greek, and Albanian relations those disputes did not affect Macedonia’s territorial integrity or constitutional system.