Folytonosság vagy fordulat?

A tétel rövid nézete
dc.contributor.authorBitskey, István
dc.contributor.authorCsetri, Lajos
dc.contributor.authorVajda, György Mihály
dc.contributor.authorDebreczeni, Attila
dc.contributor.authorTaxner-Tóth, Ernő
dc.contributor.authorPavercsik, Ilona
dc.contributor.authorPenke, Olga
dc.contributor.authorFekete, Csaba
dc.contributor.authorCsorba, Sándor
dc.contributor.authorCsetri, Elek
dc.contributor.authorEgyed, Emese
dc.contributor.authorVörös, Imre
dc.contributor.authorMadarász, Imre
dc.contributor.authorSárközy, Péter
dc.contributor.authorSzilágyi, Ferenc
dc.contributor.authorKiss, Sándor
dc.contributor.authorFöldvári, Sándor
dc.contributor.authorKókay, György
dc.contributor.authorMargócsy, István
dc.contributor.authorKecskés, András
dc.contributor.authorSzilágyi, Márton
dc.contributor.authorFábri, Anna
dc.contributor.authorZentai, Mária
dc.contributor.authorSzajbély, Mihály
dc.contributor.authorNagy, Imre
dc.contributor.authorBorbély, Szilárd
dc.contributor.authorDávidházi, Péter
dc.contributor.authorNagy, Miklós
dc.contributor.authorD. Molnár, István
dc.contributor.authorFried, István
dc.contributor.authorMezei, Márta
dc.contributor.authorBíró, Ferenc
dc.contributor.compilerDebreczeni, Attila
dc.contributor.editorBitskey, István
dc.contributor.editorGörömbei, András
dc.contributor.permittedbyHopp, Lajos
dc.contributor.supplementcompiledbyJászberényi, József
dc.date.accessioned2010-12-29T20:37:08Z
dc.date.available2010-12-29T20:37:08Z
dc.date.issued1996
dc.description.abstractAligha vitatható, hogy a magyarországi felvilágosodás korában Csokonai Vitéz Mihály életműve az az etalon, amely összevetési alapul, zsinórmértékül szolgál eszmei és művészi teljesítmények megközelítéséhez, mérlegeléséhez, minősítéséhez. Ez pedig kellő indokot szolgáltat arra, hogy a felvilágosodás kutatásának aktuális kérdéseit épp Csokonai szülővárosában tekintsék át a kutatók, s épp Debrecenben kerüljön sor országos méretű, interdiszciplináris konferenciára, amelyik a korszak vizsgálatának újabb eredményeit összegzi, a különféle nézeteket egymással szembesíti, a továbblépés útjait megkísérli felderíteni, betájolni. Nem kötődött a rendezvény jubileumhoz, legfeljebb annyiban, hogy 1995-ben vetette fel a kérdést: jelentett-e az 1795-ös év valamilyen alapvető cezúrát a magyar - vagy az európai - irodalom történetében? Folytonosság vagy változás - netán épp fordulat - jellemzi-e erősebben az 1790-es éveket? Milyen eszmei, esztétikai erővonalak határozták meg a Martinovics-összeesküvés évtizedének összképét? Mennyire kell a magyar irodalom történeti periodizációjának mindezt figyelembe vennie? Mit mutat Csokonai példája: lehetett-e számára különös jelentősége az 1795-ös évnek? Ilyenféle kérdésekre keresett választ a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában, 1995 márciusában rendezett konferencia, amelynek anyagát - tematikus egységekbe rendezve - adja közre kötetünk. A hazaiak mellett a közép-európai jelenségek is szerepelnek a témák között, jelezve, hogy a magyar felvilágosodás elválaszthatatlan az európaitól, szerves része annak, s a komparatisztika szempontját még a korábbiaknál is erősebben érdemes érvényesíteni a jövőben. A magyar és európai helyzet együttes elemzése, a részletek feltárása talán már e kötetben is elősegíti a felvilágosodásról kialakult kép árnyalását, gazdagítását.hu_HU
dc.description.tableofcontentsBitskey István, Előszó, 9-10. Csetri Lajos, Folytonosság és változás a felvilágosodás kori magyar irodalomban, 13-34. Vajda György Mihály, A felvilágosodás századának fordulója: döntő változások kora az európai irodalomban, 34-54. Debreczeni Attila, Az érzékenység eszmetörténeti vonatkozásai a XVIII. század végének magyar irodalmában, 55-66. Taxner-Tóth Ernő, Nyomdaipar, újságok és könyvek a felvilágosodás kibontakozásában, 69-80. Pavercsik Ilona, A „megvilágosodott" írók munkái a pesti könyvkereskedelemben, 81-87. Penke Olga, "A Könyveknek veleje" - a felvilágosodás egy rövid műfajának magyarországi története (1780-1830), 88-101. Fekete Csaba, A református egyház a türelmi rendelet után, 102-119. Csorba Sándor, Az 1806-os törésvonal mentén (Kultsár István és a Hazai Tudósítások), 120-134. Csetri Elek, A magyar jakobinus mozgalom erdélyi összefüggései, 135-144. Egyed Emese, A Barcsay-ügy, 145-158. Vörös Imre, Neoklasszicizmus és forradalom - Marié- Joseph Chénier munkásságának tükrében, 161-171. Madarász Imre, A felvilágosodás korának olasz klasszikusai a francia forradalomról és Napóleonról, 172-179. Sárközy Péter, Az olasz XVIII. századi művelődés szerepe a magyar felvilágosodás kiformálódásában, 180-201. Szilágyi Ferenc, Voltaire Poéme sur Le Désastre de Lisbonne című versének ismeretlen magyar fordítása a XVIII-XIX. század fordulójáról, 202-221. Kiss Sándor, Stílusvizsgálatok a XVIII. század végének prózájában, 222-229. Földvári Sándor, A felvilágosodás fordulatának recepciója a kárpátaljai kultúrában (Lutskay Mihály és nemzedéke), 230-240. Kókay György, A nemzeti fejlődés és az európai integráció kérdései a XVIII. század végi magyar irodalomban, 243-250. Margócsy István, A magyar nyelv státusa a XVIII. század második felében, 251-259. Kecskés András, Hagyományőrző és hagyományteremtő törekvések a versújítás korában, 260-277. Szilágyi Márton, Az Uránia eszmetörténeti helye a források tükrében, 278-294. Fábri Anna, Hősnők és írónők a XVIII-XIX. század fordulójának magyar irodalmában, 295-308. Zentai Mária, Tanúlt fülek és rongyon gyűlt munkák (Csokonai dévajságairól és megítéltetésükről), 309-317. Szajbély Mihály, Költészet és próza viszonya Csokonai Vitéz poétikájában és szépírói kísérleteiben, 318-328. Nagy Imre, A feleslegessé vált áldozat (Ungvárnémeti Tóth László „Nárcisz"-a és a pásztorjáték), 329-343. Borbély Szilárd, Ahogy Kölcsey olvassa Csokonait, 344-352. Dávidházi Péter, Párbeszéd korszakok határán, Egy sokatmondó félreértés Kazinczy és Toldy levelezésében, 355-364. Nagy Miklós, XIX. századi szépprózánk a felvilágosodásról, Martinovicsok mozgalmáról, 365-371. D. Molnár István, 1772, 1795, 1820 körül (Határkövek a magyar és a lengyel irodalom útján), 372-379. Fried István, A felvilágosodás, a forradalom és öröksége az európai irodalmakban, 380-388. Mezei Márta, Egy korszak vége az irodalomtörténetírásban, 389-398. Bíró Ferenc, 1795: fordulat, korszakhatár vagy más?, 401-410. Névmutató, 411-423.hu_HU
dc.format.extentpage423 p.hu_HU
dc.identifier.isbn963 472 137 0
dc.identifier.issn1217-0380
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/101314
dc.language.isohuhu_HU
dc.publisherKossuth Egyetemi Kiadóhu_HU
dc.publisher.placeDebrecenhu_HU
dc.relation.volume8.hu_HU
dc.subjectirodalomtörténethu_HU
dc.subjectfelvilágosodáshu_HU
dc.subjectművelődéstörténethu_HU
dc.titleFolytonosság vagy fordulat?hu_HU
dc.title.seriesCsokonai könyvtár (Bibliotheca studiorum litterarium)hu_HU
dc.title.subtitleA felvilágosodás kutatásának időszerű kérdéseihu_HU
dc.typeBookhu_HU
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
CSK008.pdf
Méret:
13.69 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Csokonai Könyvtár 8.
Letöltés
Gyűjtemények
Csokonai Könyvtár