Együttműködés a hagyományos és digitális olvasóvá nevelés dimenziójában: könyves influenszerek és közkönyvtárak tevékenységének vizsgálata

Abstract

A digitális médiakörnyezet alapvetően megváltoztatta az olvasási szokásokat és megkérdőjelezte az olvasóvá nevelés hagyományos kereteit. A digitális forradalom ezzel párhuzamosan a könyvtárak szerepét is újradefiniálta: egyre inkább előtérbe került az oktatás támogatása, az élethosszig tartó tanulás elősegítése, valamint a média- és információs műveltség fejlesztése, mint a 21. századi könyvtár színterei. Ennek következtében az olvasóvá nevelés is megváltozott: egyre nagyobb szerephez jut az online tér, és az ott aktív szakmai véleményvezérek. Különösen a könyves influenszerek, akik híd-szereplőkként a közösségi média platformokon új típusú olvasóközösségeket hoznak létre, amelyek dinamikája, kommunikációs formái és ajánlási gyakorlatai jelentős hatással lehetnek az olvasási szokásokra, attitűdre, preferenciákra. Ezzel párhuzamosan a közkönyvtárak is fejlődnek és keresik azokat az innovatív módszereket, amelyekkel új felhasználókat szólíthatnak meg. A hagyományos és digitális olvasásnépszerűsítési formák közötti átjárás, valamint az intézményes és informális szereplők közötti lehetséges együttműködések vizsgálata ezért kiemelt jelentőségűvé vált. Disszertációs kutatásunk célja a magyarországi közkönyvtárak és a hazai könyves influenszerek együttműködésének vizsgálata az olvasóvá nevelés területén. Ennek érdekében megvizsgáljuk a magyarországi vármegyei könyvtári hálózat jelenlegi olvasásnépszerűsítő gyakorlatát, valamint a magyar könyves influenszerek könyvajánló tevékenységét a közösségi médiában, azzal a céllal, hogy lehetséges-e a két szereplő (közkönyvtárak és influenszerek) együttműködése, és ha igen, milyen módon lehet azt az olvasásnépszerűsítés céljának szolgálatába állítani. Hogyan tudjuk a szakmai véleményvezérek módszereit, könyvnépszerűsítő hatásukat a könyvtári gyakorlatba adaptálni, miként segíthet az együttműködésük a digitális korban fenntartani és növelni az olvasás iránti érdeklődést? Kutatásunk során a módszertani triangulációt alkalmaztuk, kvalitatív és kvantitatív módszereket egyaránt. Ez alapján a 2024-ben végzett vizsgálat három részből állt: kvalitatív közösségi média elemzés – könyvtárak online jelenléte, könyves influenszer-adatbázis; kvalitatív félig strukturált interjúk – közkönyvtári igazgatók (N=20), könyves influenszerek (N=40); kvantitatív online kérdőív – könyvtárosokkal (N=254) és könyvtárlátogatókkal (N=459). A kutatás ezen többszereplős, triangulációra épülő megközelítése átfogó képet ad az olvasásnépszerűsítés jelenlegi ökoszisztémájáról, valamint feltárja azokat a kapcsolódási pontokat, ahol az intézményi és az online tér egymást erősítheti. Eredményeink alapján az olvasóvá nevelés több szereplő együttműködésére épülő rendszer, amelyben a könyvtárak elsősorban kiegészítő, támogató funkciót töltenek be a család és az iskola mellett, miközben egyre tudatosabban alakítanak ki élmény- és közösségközpontú programokat. De a részvételi adatok rámutatnak arra, hogy e kezdeményezések elérése és láthatósága még fejlesztést igényel, különösen a kommunikáció és a felhasználói bevonás terén. A vizsgálat egyik legfontosabb újdonsága, hogy egy eddig marginálisan kutatott területet tár fel: a közkönyvtárak és a könyves influenszerek kapcsolatát rendszerszinten, empirikus adatokra támaszkodva elemzi. Az eredmények alapján a könyves influenszerek hiteles és hatékony partnerei lehetnek a könyvtáraknak az olvasásnépszerűsítésben, különösen a fiatalabb célcsoportok elérésében. Az együttműködések többféle formában valósulhatnak meg, és képesek növelni a könyvtári szolgáltatások láthatóságát, viszont sikerességük a digitális kompetencián, a stratégiai szemléleten és a világos szerepmegosztáson múlik, így tudatos intézményi megközelítést igényel. A kutatás limitációjaként meg kell említenünk a mintavételi és részvételi torzulást, a kulturális és regionális különbségeket. Ennek ellenére az eredmények hozzájárulhatnak a könyvtárak digitális jelenlétének erősítéséhez, relevanciájuk növeléséhez, az olvasói és felhasználói bázis bővítéséhez és az olvasási kedv fokozásához. Az empirikus adatok elemzése azt is megmutatja, hogyan segíthetik az influenszerek az olvasási szokások fejlődését és a könyvtárhasználat növekedését. The digital media environment has drastically changed the reading habits and challenged the traditional paradigms of reading promotion. At the same time, the digital revolution has changed the role of the library, with a greater emphasis on support for education, promotion of lifelong learning and the development of media and information literacy as primary functions for libraries of the 21st century. Reading promotion has thus changed and the online space and the professional opinion leaders active in it have become more important. Book influencers are bridging agents, generating new forms of reading communities on social media platforms. The dynamics, forms of communication, and recommendation practices of these communities can have a strong impact on reading behaviours, attitudes, and preferences. At the same time, public libraries are evolving too and are seeking new ways to attract new users. This has put the investigation of the interrelations between traditional and digital forms of reading promotion and possible synergies between institutional and informal actors high on the agenda. The research of our dissertation aims at examining the cooperation between Hungarian public libraries and domestic book influencers concerning reading promotion. To this end, we analyse the current practice of reading promotion of the Hungarian county library network, and the book recommendation activities of Hungarian book influencers on social media. The aim is to find out whether it is possible to cooperate between these two actors (public libraries and influencers) and how to do it to use it effectively for the purpose of reading promotion. We also discuss the adaptation of methods and the promotional effect of professional opinion leaders into library practice and the potential of such collaborations to maintain and enhance interest in reading in the digital era. We used methodological triangulation in our study by combining qualitative and quantitative methods. The 2024 study was conducted in three parts: Qualitative social media analysis (libraries’ online presence; database of book influencers); Qualitative semi-structured interviews (public library directors, N=20; book influencers, N=40); Quantitative online survey (librarians, N=254; library users, N=459). The triangulation strategy employed by the participating institutions provides the basis for a holistic understanding of the current reading promotion ecosystem; in addition, this study identifies several crucial connection points at which the institutional and online environments can support one another. In our analysis we conclude that reading promotion is a collaborative activity among various players, where the role of libraries is to complement and support the efforts of families and schools, with a growing emphasis on community and experience-based programming. Nevertheless, the data available regarding participation indicates that both the outreach and visibility of the programs created within the realm of reading promotion should be improved with respect to how they communicate and engage with users. A primary contribution of the current study is its investigation into the relationship between book influencers and public libraries, which had been historically understudied at the systemic level based on empirical research. Our findings indicate that book influencers can provide libraries with a trustworthy and collaborative partner to promote reading, especially for younger populations. Various forms of collaboration may increase libraries’ visibility of services, but their ultimate success depends on established relationships of digital competence, strategic thinking, and role clarity as evidenced through a purposeful institutional approach. Additionally, researchers should acknowledge the limitations of the research sample and biases related to sampling and participation as well as cultural/region differences; however, the benefits of the research will contribute to the enhancement of libraries’ digital presence and relevance, expanded user base, and motivation for reading. Additionally, empirical data will demonstrate how influencers may help to create readers and increase library usage.