A világ egyik legjelentősebb akvakultúrában tenyésztett halfaja a ponty, amit jól mutat az a tény, hogy a 2019-es statisztikai adatok alapján a ponty a negyedik legnagyobb mennyiségben előállított (4,4 millió tonna) halfaj a világon (FAO FISHSTAT J, 2021). A világ pontytermelésének 96%-a Ázsiából (Oroszországgal együtt), azon belül is elsősorban Kínából (a világ termelésének 71%) származik. A maradék 29%-on osztozik a világ többi része. Európa, és ezen belül Magyarország is csak egy igen kis részét képezi a világ pontytermelésének, annak ellenére is, hogy hazánk legfontosabb akvakultúrás halfajáról van szó. A változó igényeknek, a globális klímaváltozásnak és sok egyéb tényezőknek köszönhetően a közeljövőben kénytelenek leszünk különböző, a hatékonyságnöveléssel kapcsolatos megoldási javaslatokat, fejlesztéseket eszközölni annak érdekben, hogy a jövőben is gazdaságos legyen a hazai pontytermelés. Ilyen hatékonyságnövelő módszer lehet például: egyivarú állományok alkalmazása, tavak intenzifikálása, különböző termelő rendszerek kombinálása, termelési időszak csökkentése, pontytápok fejlesztése, jól teljesítő tájfajták alkalmazása és keresztezése. Dolgozatom célja a hatékonyságnövelés néhány vetületének részletes vizsgálata volt. Először egy egyszerűbb módszerrel, gazdaságosan, a hagyományostól eltérő módon próbáltunk előállítani monoszex pontyállományokat. A vizsgálattal az volt a célunk, hogy egy hétköznapi termelő számára is elérhető, más halfajoknál már működő módszert vizsgáljunk. Az általunk alkalmazott vízhőmérsékleti kezelésekkel viszont nem sikerült befolyásolni egy adott populáción belül a pontyok ivararányát. Második részben intenzív termelési rendszerben vizsgáltuk a monoszex ikrás állományok és a hagyományos vegyesivarú állományok növekedését, majd az intenzíven nevelt piaci méretű halaink eredményeit összehasonlítottuk tógazdaságban nevelt piaci méretű állományokkal. A kísérlet célja az volt, hogy mind intenzív, mind pedig tógazdasági viszonyok között megvizsgáljuk az ivarok közötti növekedésbeli különbségeket. Klasszikus módon, a szakirodalomban tárgyalt több generációs módszerrel létrehozott monoszex ikrás állományok termelési paramétereit vizsgáltuk recirkulációs rendszerben. Az eredmények alapján megállapítható, hogy intenzív rendszerben nem származik előnye a monoszex ikrás állományoknak a hagyományos vegyesivarúakkal szemben, így nem érdemes erőforrást pazarolni a bonyolult és költséges technológiára. Az intenzív rendszerben kapott eredményeinket összehasonlítottuk több, tógazdaságból származó állomány eredményeivel. A vizsgálat arra enged következtetni, hogy egy vegyesivarú állomány esetében a testtömeg szempontjából az ivarnak komoly jelentősége van. Egy állományon belül a nagyobb méretű halak nagyobb valószínűséggel ikrások, kisebbek pedig tejesek. Harmadik részben, egy olyan kombinált intenzív-extenzív nevelési stratégiát vizsgáltunk melynek alapvető célja a jelenlegi hároméves tenyészidőszak két évre történő rövidítése volt. Ennek alapjait egy szezonon kívüli szaporítás és az így nyert lárva intenzív rendszerben történő előnevelése adta. A két hónapos előnevelés után a halak április elején, előkészített nevelőtavakba kerültek, ahol tovább folyt a halak nevelése, kihasználva a tavaszi planktoncsúcs táplálékbőségét. Az ily módon történő egynyaras előállítás során a halak átlagtömege többszöröse volt a normál technológiában nevelt halak testsúlyának. A kombinált vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy bár még kevés információval rendelkezünk az ilyen típusú termelési rendszerekről, valószínűleg biztonsággal lerövidíthetjük a hároméves tenyészidőszakot két évre, ezzel költséghatékonyabbá tehetjük a tógazdasági pontytermelést. A szakirodalmi források és a kapott eredményeink alapján összességében megállapítható, hogy a ponty sokoldalú tenyésztési célokra felhasználható halfaj. Olyan jó növekedési potenciállal rendelkezik, hogy akár 1-1,5 év alatt is elérheti a piaci méretet (1,5-3,5 kg). Minden csak tartástechnológia függvénye, intenzív rendszerben vagy kombinált rendszerben (magasabb költségek mellett) a rövidebb tenyészidőszak könnyedén elérhető, amely kutatásunk egyik fő vizsgálati célja volt, de mindemellett továbbra is versenyképes maradt a hagyományos, hároméves tógazdasági tartástechnológia is.

According to statistics in 2019 (FAO FISHSTAT J, 2021) the Common carp is one of the most important aquaculture fish species in the world. The world's most important common carp production area is Asia (including Russia), where China is the main producer with 71% of the total world production. The remaining 29% is shared with the rest of the world. In Europe, including Hungary, accounts for only a very small part of world common carp production, but it is the most important aquaculture fish in Hungary. Examining the domestic data, we can see that common carp is mainly produced for satisfy angling and food needs, but neither the consumption (fish consumption volume, seasonality improvement) nor the production indicators (higher production volume, intensification) have changed significantly over the last few decades. In the future, the word will be changing by the global climate change and many other factors will force us to propose various solutions and improvements to increase efficiency in order to ensure that domestic common carp production remains economically viable. Examples of such efficiency-boosting methods include: the use of monosex stocks, intensification of ponds, combining different production systems, reducing the production period, improving common carp diets, and the use crossings of high-performing landscape species. The aim of my thesis was to examine some aspects of the efficiency improvement. Firstly, we tried to produce monosex common carp stocks, using a simpler method than the traditional one. The aim of the study was to test a method that is accessible for the ordinary fish farmers and already works for other fish species. This was the water temperature treatments what we used, but it was not successful to influence the sex ratio of common carp. In the second part, we studied the growth of monosex female stocks and mixed-sex stocks in an intensive production system, and compared the results of our intensively reared market-size fish with market-size stocks reared in pond culture. The results show that, the monosex female stocks have no advantage compare normal mixed-sex stocks in intensive system. It is not worth investing expensive technology for monosex female stocks during intensive circumstances. The studies concluded that, fish sex is important in pond farming, because females showed better growth rate in ponds. In contrast, there was no difference between male and female in intensive system. In the third part, the combined intensive-extensive growth strategy was investigated. Our goal to shortening the three-year breeding period to two years. It begins with an off-season propagation and after an intensive larvae rearing in recirculation system. Two months later the fish were stocked in prepared rearing ponds in early April. We have achieved better growth with this technology. The results of the combined technology show that, the common carp production can be shortened to 2 years in this way. The common carp is the most important fish species in Hungary and there is a lot of potential for improve the aquaculture technologies. It will be a lot of research this theme in the future. Our research showed, the common carp growth faster using combined technology, but there are need a lot of research in the future to optimize the production.