Multiplex PCR alkalmazása gazdasági állatfajok azonosításában

dc.contributor.advisorCzeglédi, Levente
dc.contributor.advisordeptMezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karhu_HU
dc.contributor.authorKatona, Frida
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Karhu_HU
dc.contributor.opponentPecsenye, Katalin
dc.contributor.opponentdeptEvolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékhu_HU
dc.date.accessioned2017-06-27T08:43:21Z
dc.date.available2017-06-27T08:43:21Z
dc.date.created2015-04-30
dc.description.abstractNapjainkban egyre nagyobb figyelmet kap a különböző állati eredetű hús- illetve tejtermékek kapcsán a gazdasági haszonállatok fajazonosítása. Erre a közelmúlt élelmiszerhamisítás botrányai is felhívják a figyelmet. Az elmúlt évtizedekben számos analitikai, biokémiai és molekuláris biológiai módszert fejlesztettek ki élelmiszerekből történő fajazonosításra. Eleinte fehérjeanalitikai vizsgáló módszereket illetve zsírsavösszetételt meghatározó metodikákat alkalmaztak. Napjainkban a DNS-alapú technikák terjedtek el egyszerűségük és költséghatékonyságuk miatt a fajazonosítások terén. Munkánk során célul tűztük ki egy olyan molekuláris biológiai módszer kifejlesztését, amely segítségével egyszerűen, és költséghatékonyan tudjuk beazonosítani az élelmiszereinkben megtalálható állatfajok DNS-ét. A PCR technikák egyik gyakran alkalmazott fajtája a multiplex PCR. Ezen technika során egy reakcióközegen belül több primerpárt alkalmazva lehetővé válik a felamplifikált DNS szekvencia szakaszok méret szerinti elválasztása agaróz gélen. Fajazonosítást 2 gazdasági állatcsoporton (baromfifajok és emlősök) belül végeztünk. A különböző fajok mitokondriális DNS szekvenciáira terveztünk különböző primerpárokat úgy, hogy univerzális reverz primereket jelöltünk ki, és ezekhez képest a forward primereket különböző helyekre terveztük a különböző fajok esetében. A primertervezés során vizsgáltuk a hairpin struktúrák, a dimer struktúrák –primer önmagával történő dimerizációja, más primerekkel való dimerizáció- kialakulásának valószínűségét. A tervezett primerpárok optimális tapadási hőmérsékleteit gradiens PCR segítségével határoztuk meg. Továbbá vizsgáltuk húsokból kivont DNS mintákon a házi tyúk DNS-ének a kimutatási határát, mely 2% volt pulykával és házi kacsával szemben. A módszer alkalmazhatóságát különböző kezeléseknek (fűszerezés, hőkezelés, sózás) alávetett húskészítményeken (virsli, párizsi, sonka) is teszteltük. Minden esetben fajspecifikus fragmenteket kaptunk. A munka során a körülmények optimalizálásával a kísérletbe bevont fajok közül 3-3 faj (házi tyúk, házi kacsa, pulyka) és (szarvasmarha, házi nyúl, ló) egyszerre történő azonosítását tudtuk kivitelezni.hu_HU
dc.description.coursemolekuláris biológiahu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.coursespecGenetikahu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent44hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/242282
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectmultiplex PCRhu_HU
dc.subjectfajazonosításhu_HU
dc.subjectmitokondriális DNShu_HU
dc.subjectgazdasági haszonállatokhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Biológiai tudományokhu_HU
dc.titleMultiplex PCR alkalmazása gazdasági állatfajok azonosításábanhu_HU
Fájlok