A globalizáció és modernizáció beszivárgása a tradicionális közösségekbe nemcsak egyéni szinten alakítja át a cigány nők életét, hanem megváltoztatja a társadalmi integráció kereteit, a kultúraátadás és a szocializáció módját, miközben új tartalmakkal tölti fel a cigány kultúra kifejezést, valamint a közösség értékkészletét. A változó környezetben új jelentést kapnak a hagyományok, változik a kultúraátadás formája, s mindezzel együtt formálódnak a közösség mindennapjait meghatározó értékek is. A változás folyamata természetesen nem jelenti a cigány tradíciók, hagyományok végleges eltűnését, sokkal inkább a meglévők mellett a nemzeti értékek, magatartásminták és identitás változatok párhuzamos megjelenését. A cigány nők szerepe ebben az átalakulási folyamatban a kisebbségi csoport integrációja során meghatározó lehet. Ők biztosítják egyfelől a tradíciók továbbvitelét, ugyanakkor ők a kezdeményezői a változásoknak is. Különösen érdekes ennek a kettős szerepnek az alakulását vizsgálni a cigány nők három generációjának életében, s arra keresni a választ, hogy a hagyományok őrzése, illetve azok feladása milyen mértékben segítette, vagy éppen akadályozta a cigányok társadalmi integrációját az elmúlt 20 évben. Kutatásunkban vizsgáltuk, hogy a cigány nők három generációja mit tekint a cigány kultúra fontos részének, hogyan jellemeznék a cigányságot meghatározó főbb attribútumokat, illetve beszélhetünk-e különbségekről a többségi társadalom és az általuk fontosnak tartott cigány jegyek, dimenziók tekintetében. Elképzelhető-e, hogy az egyes generációkon belül a nyelvet, viseletet, családon belüli szerepeket, mint a cigány etnikai csoport egyik megkülönböztető karakterjegyeit elvetik, kevésbé tartják már fontosnak. A kutatás célja megvizsgálni az eltérő strukturális hatások milyen identitás mintázatokat eredményeznek a cigány nők egyes generációjában. A kutatás legfőbb célja volt megismerni azokat a dimenziókat, ahol legkorábban végbementek a változások és beazonosítani új vagy eddig kevésbé hangsúlyos etnikai identitás dimenziókat. A kutatás három kelet-magyarországi tradicionális, zárt közösséget alkotó cigány nők identitásmintáit vizsgálja három generáció metszetében továbbá, hogy az egyes identitás stratégiák hogyan segítenek vagy hátráltatják a cigányság társadalmi integrációját.

The infiltration of globalisation and modernisation into traditional communities is not only transforming the lives of Gypsy women at the individual level, but also changing the framework of social integration, the way culture is transmitted and socialised, while adding new meanings to the expression of Gypsy culture and the set of values of the community. The changing environment gives new meanings to traditions, changes the way culture is transmitted, and shapes the values that define the community's everyday life. The process of change does not, of course, mean the permanent disappearance of Gypsy traditions and customs, but rather the parallel emergence of national values, patterns of behaviour and identity variations alongside the existing ones. The role of Gypsy women in this process of transformation can be decisive in the integration of the minority group. On the one hand, they ensure the transmission of traditions, but they are also the initiators of change. It is particularly interesting to examine the development of this dual role in the lives of three generations of Gypsy women, and to seek answers to the question of the extent to which the preservation or abandonment of traditions has helped or hindered the social integration of Gypsies over the past 20 years. In our research, we investigated what three generations of Gypsy women consider to be an important part of Gypsy culture, how they would describe the main attributes that define Gypsyism, and whether we can talk about differences between the majority society and the Gypsy traits and dimensions that they consider important. Is it conceivable that within each generation, language, dress, family roles as one of the distinguishing characteristics of the Gypsy ethnic group are discarded and considered less important. The aim of this research is to investigate the different structural influences on the identity patterns of each generation of Gypsy women. The main aim of the research was to identify the dimensions where changes took place earliest and to identify new or less prominent ethnic identity dimensions. The research examines the identity patterns of three traditional, closed-community Gypsy women in Eastern Hungary at the intersection of three generations and how each identity strategy helps or hinders the social integration of Gypsies.