Hazánk a környező országokhoz képest jelenleg stabilnak mondható állományát tartja el a fokozottan védett menyétféle csúcsragadozónak, az eurázsiai vidrának (Lutra lutra Linnaeus, 1758). Dolgozatomban ezen faj élőhelyhasználatát, valamint táplálékválasztását vizsgáltam hortobágyi mesterséges halastórendszerekben. A terepmunka során az alábbi nyomjelek kerültek feltérképezésre: vidraváltók, lábnyomok, hullaték és territóriumjelző anális váladék, továbbá fűkupacok, kaparásnyomok, játszóhelyek, valamint a hátrahagyott táplálékmaradványok. A hullatékok gyakoriságából egyedszámra nem, relatív aktivitás-sűrűségre viszont következtettem. A változók (33) kiválasztásánál figyelembe vettem, melyek lehetnek hatással a vidrák élőhelyválasztására, mozgására Az élőhelyhasználat-vizsgálat esetében a nádszigetek kiterjedése, valamint a gátakon meghagyott fák száma gyakorolt pozitív hatást a vidrák mozgására. A legeltetett területek jelenléte, a település közelsége és az erdők jelenléte negatív hatást mutatott. A többi vizsgált változó hatása csekély, vagy semleges volt. A hullatékelemzés útján végzett táplálékösszetétel-vizsgálat eredményei segítségével értékelhetővé vált, milyen fajokat részesít előnyben a vidra, illetve ezek a halak milyen arányban kerülnek ki a gazdaságilag értékes fajok közül. Vizsgáltam, hogy az egyes zsákmánytaxonok fogyasztása mutat-e szezonális különbségeket. Megbecsültem a gazdaságilag értékes fajok arányát a táplálékban, továbbá meghatároztam a téli hónapokban gyűjtött mintákban előforduló azon halfajok arányát, melyek ebben az időszakban jellemzően nyugalmi állapotban vannak. A vidra egyértelműen évszaktól és területtől függetlenül a különböző halfajokat preferálja. Esetemben a haldominancia következtében nem mutatkozott sem szezonális, sem területek közötti különbség a táplálkozási niche-szélességi értékek tekintetében. Az egyes halastavak között nem találtam különbséget a halpreferenciát illetően, viszont a súlykategóriákat tekintve igen. A halgazdálkodás jelenlétének következtében magasnak bizonyult a gazdaságilag értékes halfajok aránya a táplálékban. A vermelő fajok predálása a téli hónapokban meghaladta a 67%-ot, ezt eddig mások nem vizsgálták.   Hungary still holds a relatively stable population of a semi-aquatic mustelid top predator, the Eurasian otter Lutra lutra Linnaeus, 1758. In my study I investigated the habitat use and diet composition of this species in artificial fishpond systems in Hortobágy. During fieldwork following signs were mapped: trails of otter, footprints, spraint, anal secretion indicating a territory, tufts of grass, scratches, playgrounds and dietary remains. From the frequency of spraint I did not calculated for the number of individuals, but the relative activity and intensity. When choosing variables (33) I took into account which of those might affect habitat selection and movements of otters. According to the study of habitat use the range of reed isles and the number of trees on dams affected positively the movement of the otter. The presence of grazing areas, settlements and the presence of forests proved to be adverse for the otter. The effects of the other examined variables were minor or neutral. Using spraint analysis the results of diet composition study revealed which fish species are preferred by the otter and to what extent these cover with the economically beneficial species. I analyzed whether consuming the different prey taxa shows seasonal changes. I estimated the amount of economically beneficial fish species in the diet, furthermore, I calculated the ratio of those species that can be found in the samples collected during the winter and are well-known for being hibernating in this season. The otter prefers specific species independently from season or area. In this case, due to the dominance in fish, there weren’t any seasonal or interterritorial differences between the dietary niche width values. I did not find differences in fish species preference between fishponds. On the other hand, there was a significant difference in weight categories. As otters in this research prey on extensively used fishponds, the proportion of economically beneficial species in diet showed a significantly higher value compared to natural habitats. Predation on hibernating fish species in the winter was over 67%, this hasn’t been studied before.