Az egészségügyi ellátáshoz való jog paradigmaváltást követő interpretációja a nemzetközi emberi jogi egyezmények végrehajtást ellenőrző mechanizmusaiban

Absztrakt

A kutatás célja a szűk értelemben vett egészséghez való jog interpretációs irányainak bemutatása egyes nemzetközi emberi jogi végrehajtást ellenőrző mechanizmusokon keresztül. Az egészséghez való jog részét képező egészségügyi ellátás a nemzetközi szerződések jogában természetjogi eredetű emberi jog, amely mindenkit emberi mivoltánál fogva megillet. Annak ellenére azonban, hogy több mint hetven éve meg-megújuló népszerűséggel jelenik meg az emberi jogi diskurzusokban egy univerzális emberi jogi bíróság fórumának eszményképe, a legfrissebb megközelítések szerint a már meglevő ellenőrzési mechanizmusok hatékonyságának növelése a közelebbi és racionálisabb cél. Ez pedig kölcsönös összefüggésben áll a végrehajtást ellenőrző testületek általi értelmezéssel. Az utóbbi évtizedben emellett számottevően bővült az egészségügyi ellátáshoz való jogot érintő ellenőrző mechanizmusok száma és álláspontom szerint jelentősége is. A dolgozat ezekről egy holisztikus körképet ad, és rá kíván világítani, hogy az interpretációt végző testületek részéről, saját eszközrendszerükkel, az állami szuverenitás nagyfokú tiszteletben tartása mellett, egyre és egyre több részterületen nyilvánítják kikényszeríthetővé az egészségügyi ellátáshoz való jog tartalmi elemeit. The aim of the research is to present the recent interpretation of the international human right to health in the narrower sense by international human rights treaty-bodies. As part of the international human right to health, health care also has its origin in natural law in international human rights treaties. However, despite of the renewed popularity of a forum of a universal human rights court in the discourse of human rights for more than seventy years, recent approaches suggest that increasing the effectiveness of existing control mechanisms is a closer and more rational goal. This is interrelated with the interpretation of the international human rights treaty-bodies. In addition, the number and importance of aforementioned international control mechanisms for the right to health care have grown significantly over the last decade. The dissertation provides a holistic overview of these. Moreover, it focuses on the steps taken by the international treaty-bodies towards the enforceability of the content of the international human right to health care, each within their own system of interpretation and with a high degree in respect of state sovereignty.

Leírás
Kulcsszavak
egészségügyi ellátáshoz való jog, mint nemzetközi emberi jog, nemzetközi minimumstandardok, nemzetközi bírósági és kvázi-bírósági joggyakorlatok, human right to health care, minimum standards in international human rights law, comparative case law of international treaty-bodies
Forrás