Kiesési kockázatok értékelése a hazai tejtermelő szarvasmarha állományokban
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
A tejhasznosítású szarvasmarhatenyésztésben a világon és hazánkban is a meghatározó fajta a holstein-fríz, amely egy laktáció alatt a 10000-12000 kg-os tejtermelésre is képes. A tejtermelésre végzett egyoldalú szelekció azonban számos értékmérő tulajdonság változását eredményezte. Többek között megváltozott a tej összetétele, a tejzsír% és a tejfehérje% csökkent. A két ellés közötti idő, valamint a beltenyésztés mértéke megnövekedett. Továbbá az élettartam is jelentősen csökkent, napjainkban az átlagos laktációszám 2,1-2,2 között alakul. Irodalmi adatok bizonyítják, hogy a funkcionális küllemmel kapcsolatos tulajdonságok hatással vannak az egyed egészségi állapotára, ezáltal a selejtezési arányokra és a hasznos élettartam alakulására a tejhasznú állományokban. A hosszú hasznos élettartamhoz kapcsolódó lineáris küllemi részlettulajdonságok és fő bírálati tulajdonságok értékelése éppen ezért egyre inkább előtérbe kerül. Kutatásunk célja a kettőshasznú magyar tarka és a holstein-fríz állományok fő és lineáris küllemi adatainak több nézőpontból elvégzett értékelése túlélési analízis alkalmazásával. Az eddigi tanulmányokban a tulajdonságokat önmagukban elemezték és nem vették figyelembe a tulajdonságok együttes hatását. A kettőshasznú magyar tarkánál összesen 5129, a holstein-fríznél 17717 tehén lineáris küllemi pontszámait értékeltük. A kettőshasznú magyar tarkánál 17 lineáris, 6 lineáris küllemi részlettulajdonság kombináció, míg a holstein-fríznél 14 lineáris és 9 lineáris küllemi részlettulajdonság kombináció a hasznos élettartamra gyakorolt hatását vizsgáltuk. A kombinációk kialakítása főkomponens-analízis, klaszteranalízis és küllemi bírálói tapasztalat alapján történt. A hasznos élettartamot befolyásoló tényezők elemzéséhez túlélési analízist alkalmaztunk a Survival Kit program, Weibull-modelljének használatával. Kutatásunkban mindkét fajta esetében négy-négy futtatást végeztünk. A vizsgált modellek mindegyikében megjelent az egyed, a születési év és az első elléskori életkor. Az elemzésekben a tenyészet mérete (magyar tarka), a tenyészet (holstein-fríz), valamint a tenyészet*év (magyar tarka) és az ellési év (holstein-fríz) hatását is figyelembe vettük. Az első elléskori életkor hat vizsgált modell esetében befolyásolta az élettartam alakulását. Arra a következtetésre jutottunk, hogy az első elléskori életkor növekedésével a kiesés kockázata fajtától függetlenül növekedett. A magyar tarka hasznos élettartamát négy, a holstein-frízét hat lineáris küllemi részlettulajdonság befolyásolta. A farszélesség és a tőgymélység hatását mindkét fajtánál igazoltuk, a széles far, valamint a mély tőgy növelte a kiesés kockázatát. A magyar tarkánál emellett még a tőgyfüggesztés és a tőgybimbó vastagsága, a holstein-fríznél a törzsmélység, az élesség, valamint a bimbóhosszúság befolyásolta az élettartam alakulását. A magyar tarkánál a laza tőgyfüggesztés és a vastag tőgybimbó a kiesés valószínűségét növelte. A holstein-fríz fajtánál megállapítottuk, hogy a mély törzs, a magasabb élesség pontszám, a laza elülső tőgyfélillesztés, valamint a rövid tőgybimbó kedvezőtlenül hatott a hasznos élettartamra. A lineáris küllemi részlettulajdonság kombinációk vizsgálatakor megállapítottuk, hogy a tőgyfüggesztés-tőgymélység és a tőgybimbó hossza-tőgybimbó vastagsága kombinációk befolyásolták a magyar tarka tehenek hasznos élettartamának alakulását. A gyenge tőgyfüggesztés és a mély tőgy, valamint a hosszú és vastag tőgybimbók együttes megjelenése a hasznos élettartamot csökkentette. A holstein-fríznél az erősség-törzsmélység, az élesség-hátulsó tőgyfélmagasság és az elülső tőgyfélillesztés-tőgymélység kombinációk befolyásolták a hasznos élettartam alakulását. Az erős mellkasszélesség és a mély törzs, a magas élesség pontszám és a közepes hátulsó tőgyfél kombinációja, valamint a laza elülső tőgyfélillesztés és a mély tőgy kombinációja jelentősen növelte a kiesés kockázatát. A hasznos élettartam örökölhetőségét különböző modellekkel becsültük, amely a holstein-fríz fajtánál 0,10 és 0,15, a magyar tarkánál 0,10 és 0,13 között változott.
The Holstein-Friesian is the dominant dairy breed in Hungary having 10.000-12.000 kg milk production during one lactation period. The selection for high-level milk production has resulted in changes in some valuable traits. The composition of milk has changed, the percentage of milk fat and the percentage of milk protein has decreased. The calving interval and the rate of inbreeding increased. The longevity or productive life also decreased, the average number of lactations ranges from 2.1 to 2.2. According to previous studies, the health status, reproduction, culling rate as well as longevity of dairy cows are greatly influenced by the conformation traits. The evaluation of linear and main type traits associated with longevity is therefore an important research topic. The aim of our study was to analyse the effect of the main and linear type traits on longevity in the dual-purpose Hungarian Simmental and the Hungarian Holstein-Friesian cows using survival analysis. Several research studies have confirmed the association of the conformation traits with longevity, but only with one trait at a time. The linear type traits were evaluated of 5129 Hungarian Simmental cows and 17717 Holstein-Friesian cows. For Simmental cows, 17 linear type traits and 6 combinations of linear type traits were evaluated. For Holstein-Friesian, 14 linear type traits and 9 combinations of linear type traits were estimated. The combinations of traits were based on principal component analysis, cluster analysis, and the experience of judges were considered. Relationships among different factors and longevity were estimated using the Weibull model in the Survival Kit program. Four estimations were executed for the Simmental and the Holstein-Friesian cows, respectively. Each model contained the random effect of animal, and the fixed effects of the birth year and the age at first calving. Furthermore, the models included the size of herd (Simmental) and the herd (Holstein-Friesian). The herd*calving year (Simmental) and the year of calving (Holstein-Friesian) were time-dependent covariates changing every year. The age at first calving was influenced the longevity for six models. Increasing age at first calving increased the relative culling risk. Four and six linear type traits were related to the longevity of Simmental and Holstein-Friesian cows, respectively. Rump width and udder depth were a significant effect of longevity for both breeds. Central ligament and teat thickness were an effect on the culling rate of Simmental cows. Body depth, angularity, and teat length were a significant impact on Holstein-Friesian cows’ productive life. The weak central ligament and thicker teats had a higher risk of culling for the Simmental cows. The deep body, the higher score of angularity, and the weak and loose fore udder were the most unfavourable for the Holstein-Friesian breed. The combination of central ligament and udder depth as well as the combination of the teat length and teat thickness had significant impact on the longevity of Simmental cattle. Cows having weak central ligament with deep udder as well as long and thick teats had a higher risk of culling. The chest width and body depth, fore udder attachment and udder depth as well as angularity and rear udder height were significant effects on Holstein-Friesian cows’ longevity. The combination of wide chest and deep body, the higher scores of angularity with intermediate rear udder height, and the weak and loose fore udder along with deep udder resulted in a higher culling risk. The heritability of longevity was estimated between 0.10 and 0.13 for Hungarian Simmental, as well as it was between 0.10 and 0.15 for Holstein-Friesian by using different models.